1969. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

22

i- 14 A Munkaügyi Minisztérium által végzett felmérés adataira támaszkodva /120 ezer dolgozó véleménye a munkaidőcsökkentésről/ megkíséreltük felmérni, hogy a jelentkező szabadidőtöbblet várhatóan milyen magatartás változást eredményez, milyen szolgáltatási többletigényeket jelent az egyes területeken és ezek milyen mértékben képesek a jelentkező igényeket kielégíteni.

Számításainknál nem hanyagolhattuk el a többlet szabadidő felhasználásánál figyelembevehető tevékenységek anyagi konzekvenciáit, ebből e- redően realizálásuk/szándék-megvalósitás/ mértékét, igényt befolyásoló szerepüket. Korlátozó tényezőként szerepeltettük a 14 éven aluli gyermekek program visszatartó, módositó hatását,

A Munkaügyi Minisztérium által készitett felmérés adatait általánosítva a felszabaduló többlet szabadidő felhasználásának megoszlása várhatóan a következő:

e ze r ó ra _______

_____Budapesti lakos_____ Ingázó

Tevékenység Összesen Ebből: nő Összesen Ebből: nő

óra % óra % óra % óra %

Pihenés 70.533 25,9 30.777 26.1 11.001 26,2 3.786 25.4

Foglalk.

családdal 58.00? 21,3 24.056 20,4 9.364 22,3 3.413 22,9

Házimunka 62.365 22,9 33.371 28,3 8.818 21,0 3.935 26,4

Müv.szórak.

otthon 39.216 14,4 15.565 13,2 5.794 13,8 1.819 12,2

Müv .szórak •

házon kiv. 19.608 7,2 7.429 6,3 3.317 7,9 925 6,2

Sport, ki- ,

ránd.séta 19.880 7,3 6.132 5,2 2.939 7,0 909 6,1

Kereső tev. 2.723 1,0 590 0,5 756 1,8 119 0,8

————— —— —— — —— —— —— ———— 1

Összesen: 272.332 100 £ 117.920 100,0 41.989 100,0 14.906 100,0

Táblázatunkban azokat a legfőbb tevékenységcsoportokat soroltuk fel, amelyek jelenleg a többlet szabadidő felhasználást jellemzik. A későbbiekben az egyes tevékenységcsoportoknál további bontást is elvégezhetünk, hogy az egyes tevékenységeket, meghatározott gazdálkodó szerveknél meghatározott szolgáltatási igénybevétellel tudjuk összefüggésbe hozni. 0y

I 9

I

9

I

■ ■