1969. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

262

f ' - - - - ■ I

' i

i- 9 országos budopocii

1966, évben 3,0 2,9

196?.évben 2,8 2,7

1968. évben 2,8 2,7

napot töltöttek*

Különbözik Budapest idegenforgalma oz ország egyéb területűinek idegenforgalmától ebbon is, hogy oz idegenforgalom szezonális jellege Budapesten lényegesen szélesebb az ország területén megfigyelt idegenforgalmi idény kialakulásánál* Mutatja ezt az, hogy az idegenforgalmi holtidényben, decemberben és Januárban Budapestnek az országos idegenforgalomból való részesedése 75 %-os, fokozatosan csökken az idény közepéro 37-42 %-ra. Az idényen klvUli időszakban a nem szocialista országokból érkoző turisták 70*80 a kizárólag Budapestet keresi fel, főleg az egyos ünnepekhez ós különleges rendezvényekhez kapcsolódóan*

Budapest idegenforgalmának további jollemzője, hogy fokozott súllyal jelentkezik az u.n. hivatalos vagy Üzleti idegenforgalom, éppen a magyarországi államigazgatási szorvek, ipari os keroskedoimi szervezetük, tudományos és kulturális intézmények centrális elhelyezkedése folytán* Ez az úgynevezett gazdasági idegenforgalom Magyarországon csaknem teljes egészében Budapestre öBszpontosal 6a jolontősége annál nagyobb, mivel a világon mindenütt és igy nálunk is a hivatalos vagy Uzloti idegenforgalomban résztvevő egy főre oső átlagos pénzköltése a legmagasabb. Az utazási célok szorinti idegenforgalom további fajtáit illetően Budapestre összpontosul a látogató idegenforgalom,

1960-ban csajc q non ÜZ0C£axistm rokonlátogatók száma raogközolitotte a 100/ mfő-t. A nemzetközi érdeklődésre számottartó sportrendezvények Budapestre

i centralizálják a sport-idegGnforgalmat is* A balföldi idegenforgalom szempontjából jelontős az ifjúsági turizmus, a vidéki iskolák és üzemek budapesti kiránduló forgalma, valamint - főként a mezőgazdasági Uzemok dolgozóinak - üdülőforgalma.

i

* V--.. **« -3ip

i M-