1969. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
195
\ i ti- 34 /a Emellett az általános megállapítás mellett elmondanék néhány észrevételt, jóllehet tudom, hogy a Vógrehajtóbizottság ismeri a témát. Mégis lássa azt, hogy az állandó bizottság milyen fontosabb témákra kivánja a Vógrehajtóbizottság figyelmét felhívni. Kaposolódok itt az előbb is már vitatott bérproblémákhoz, mindenesetre kiemelten foglalkoztunk a tanáosi építőipar bérhelyzetével. A tanácsi építőipar nyeresége az elmúlt évhez képest . 80 #-kal nőtt és a növekedés a tanácsi építőiparban nagyobb, mint a minisztériumi 4#£* építőiparban. Ennek ellenére az tűnik | ki az anyagból, hogy a bérdifferenoia a tanáosi és a nem tanáosi építőipar között tovább emelkedett. Már pedig ha ez igy marad, akkor túl azokon az ágazatokon, jáfir ahol már most is jelentős létszámhiánnyal küszködünk, várható, hogy a tanáosi építőiparban is még nagyobb lesz a létszám gondunk. Nem kívánom ecsetelni, hogy ez milyen veszélyekkel jár. A másik ilyen kiemelkedően fontos észrevételünk volt, amit az anyag is tartalmaz, osak nem mondja ki, hogy a nem építőipari jellegű vállalatoknál a fejlesztési alap gyorsabban nő, mint az építőipari kapacitás. Ez elég közismert téma. Ebben a tekintetben nyomatékosan fel kell hivni a figyelmet arra, hogy jfik ha nem történik gyorsan kapacitás bővítés az építőipar területén, akkor a kereslet-kinálat terén a feszültség még nagyobb lesz az épitési kapaoitás vonatkozásában, ezt már ma is érezzük. , Egy más anyagból úgy látom, hogy körülbelül 30 %-osra tehető ez az eltérés az építőipari kereslet és a kapaoitás között. Ha igy van, márpedig igy van, hogy a nem # építőipari jellegű vállalatok fejlesztési alapja gyorsabban nő, mint az építőipari kapaoitás, ha ez a különbség 30 <$-nál is több lesz, akkor továbbra is ugyanazokkal a gondokkal fogunk küszködni, mint a jelen pillanatban. Nagy gondot kell fordítani ezen a téren a l • /fr 1 ‘ ! - «
