1969. szeptember 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
i lényegében az amortizációt is meghaladó pénzeszközöket igényelne, Súlyos teher a jelentős elmaradás a munkavédelmi és szociális létesítményeknél. A vállalati fejlesztési igényeknek tanácsi fejlesztési alapból történő kiolégitésére csak minimális lehetőség van, még a szolgáltató vállalatoknál is, ahol pedig a fejlesztéseket elsősorban a tanácsi fejlesztési alapnak kellene fedeznie. Ehelyett.éppen a szolgáltató vállalatok fejlesztési alapjait jelentős mértékben igénybe kell venni - egyéb forrás hiányában - központi eíhatározdsu, célcsoportos jellegű feladatokra. A közmű vállalatok 19?o. évben képződő 6?o millió Ft összegű saját fejlesztési alapjából pl. 265 millió Ft van lekötve viz- és csatornáié j lesztési beruházások finanszírozására. így vállalati hatáskörben elhatározott célokra csak 4o5 millió Ft marad, mig a vállalatoknál visszatartható amortizáció összege 57o millió Ft-ot tesz ki* Problémák jelentkeznek a szolgáltató vállalatokon kivűl az ipari és a kereskedelmi vállalatoknál is: elsősorban a lakossági igényeknek megfelel hálózatfejlesztés finanszírozásánál, / J2Z_ Koordinációs beruházások A lakosság ellátottsági színvonalára és életkörülményeire hatással vannak - a kommunális beruházások mellett - az ipari termelést szolgáló fejlesztések is. /Az ipari célú ivóvizfogyasztá.s pl. a IV., X., XIII, kerületekben eléri, illetve meghaladja a lakossági célokra juttatott vízmennyiséget/. A gazdaságirányitás uj rendszerében a beruházási döntési jogkörök dedentralizálása még fokozottabb mértékben szükségessé teszi a tervezett fejlesztések térbeni ós időbeni összehangolását, közös beruházások szervezését, 197o. évben a folyamatban lévő koordinációs beruházások ütomo mintegy l6o millió Ft. A munkák lényegében két feladatkörbe; a csatornázás ós a gázellátás körébe tartoznak. A koordinációs munkák súlypont-képzésétől megalapozottabb döntések ós az eszköz.ök hatékonyabb felhasználása várható. A- 9 _ i
