1969. augusztus 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
' . 1 A vitás földek tényleges használatának, művelésének nincs aka-’ dalya, de a későbbi más célú igénybevétel tulajdónjogimogno- hezitéséért, az átadás alapján történő osctlcgos beruházások céltalanná ’-^lása csotén előálló'gazdasági károkért senki nőm vállalathatja most a felelősséget, Az ilyen beruházások nyilvánvalóan ncgcngcdhetotlcnok. El kell végezni a módosított Általános Rendezési Torv tótolcs felülvizsgálatát - erre hivatott az összes érintett hatóság, szerv bevonásával folyó egyeztetés. Bár a fonntiok szerint a Fővárosi Földhivatal előtörjcszté- sénck az Általános Rendezési Tervvel szembeni ellenvéleményével előzetesen nem is lehet érdemben foglalkozni, mégis fel kcl-1 hivunk a figyolmet az abban foglalt téves értelmezése. i- üogállapitásuk szerint a főváros, boltőrületónok mintegy 38 %-a mező- és erdőgazdasági műveléssel hasznosított, es igy lényegében építési tartalék területet képez. A megadott^ szám megtévesztő^ következtetés nem helytálló. Az első látásra valóban meglepően nagy %, részben a be nem épített foghíjtelekből, valamint a beépített, de nagy területű telkek kert területeiből adódik. Ezeket ugyanis - tulajdonképpen hoxytel énül valancilycn mezőgazdasági művelési ág alatt tartják nyilván. Az ilyon telkeken általában ugyan valóban lehet még építkezni, de csak a foghij jellegnek megfolelőon. Főm lehet azonban c- zckkcl számolni semmilyen nagyobb területigényű létesítmény /lakótelep, ipartelep, közintézmény, sportpálya, park stb./ telepítésénél. Hásodszor a belterület be nem épített területének egy része erdő, melynek fenntartása a főváros levegőtisztasága szempontjából létfontosságú ós igy a terület építési célra való felhasználásáról szó som lehet. A még fennmaradó területeket az 1960-as Általános Rendezési Terv a város zöldterületi rendszerének a kialakítására irányozta elő. E területek egy részénél azonban szükségessé vált a lakó- vagy ipartelepítés céljára való átminősítés, minivel az eddigi belterületen belüli u-j telepítések lehetősége .ki is merült, ós a javasolt zöldtőrületelqncm alakultak ki.- Az erdőterületeket külterületeként kívánják fenntartani. Le kell szögezzük, hogy Budapest erdőinek elsődleges célja a főváros zöldterületi rendszerében előirt szerep betöltése, a lakosság pihenési, felüdülési szükségleteinek a kielégítesc, nőm pedig az erdőgazdasági hasznosítás. Énnel: megfelelően az ■ erdőknek ékszcrücn a beépített területek közé kell nyulniok. Ez a jelleg ós elhelyezkedés pedig a belterületté való minősítést kívánja, legalábbis a beépítés által megszabott hatásvonalig.- További zöldövezet létesítését indokolatlannak tartják. Ez már a fonntickből kitünően is téves álláspont. A fővó.ros területének különleges jellegénél fogva itt nem a torniiós érdekei, hanem az ország lakósága egyötödét kitevő kétmilliós co- bertömog által lakott város mindonirányu szükségleteinek komplex kielégítése, egészséges életfeltételeinek, biológiai c- gyönsúlyának1van a városrendezési szerkezetnek megfelelően kialakított zöldterületi rendszerre, parkokra, sportpályákra, ~ biztosí tása, az elsődleges .Ehhez pedig feltétlenül s.nüks.' — I X ! , I ——----------------_—___________________ .
