1969. július 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
! Ilyen körülmények között a tevékenység fejlesztésére a képződő fejlesztési alap fedezetet nem nyújt. Megszűnt a Szövetkezetfejlesztési Alap is, mely e szektorban a nagyobb fejlesztést biztosította. Ezen összeg 1963-67. között 173 millió Ft volt, 197o-ig az áthúzódó beruházásokkal együtt 216 millió Ft. A Kölcsönös Támogatási Alap az előbbinél lényegesen kisebb, s nem elsősorban a lakossági szolgáltatás fejlesztését szolgálja. Általánosan ismert, hogy a szolgáltatási tevékenység bérszinvonala kedvezőtlenebb az egyéb területek bérszínvonalánál. Az egyébként is jelentős fővárosi munkaerőhiány - más területek elszivó hatása miatt - a szolgáltató tevékenységnél fokozottan jelentkezik. Növeli e problémát, hogy a szolgáltató tevékenység - jellegénél fogva - munkaigényesebb az árutermelésnél. A részesedési alap adóztatása nem tesz különbséget az árutermelés és a szolgáltatói tevékenység között, a szolgáltatói átlagbérek átlagosnál nagyobb ütemű növelésének a feltételei nincsenek meg. Sulyosbitja a szolgáltató vállalatok munkaerő helyzetét, hogy mig számos területen sor került, vagy a közel jövőben sor kerül a 44 órás munkahét bevezetésére, addig a szolgáltató vállalatok nagy részénél alapacitások és az igények összhangjának hiánya, valamint az eredmény várható romlása miatt ez nem történhet meg. Ezen a területen dolgozók helyzete e tekintetben is kedvezőtlenebb. Mint az 1968. évi fejlődés o,6 %-os indexe szemlélteti, . a szabályozó rendszerbe beépitett preferenciák /amortizációs és kommunális adó fizetési kedvezmény, kedvezményes hitelfeltételek, egyes területek beruházási támogatása, eszközlekötési járulék és illetményadó mentesség/ nem tudták ellensúlyozni a fejlesztési és a részesedési érdekeltség kedvezőtlen mértékét. /O I l j 1 ..„té..,;. _ • — - - --- — — ........
