1969. július 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
102
■•#88000+81000 it > .>’ j rá ‘' 1 * /// wrá/ráíjMs \ ' x # T ' ) * < : ' ' r ' ' ) ., , y , ft tó , I Ennek utasforgalmi indokoltsága ma és belátható időn belül móg nőm áll fenn. A Déli pályaudvar irányában meghosszabbítási lehetőség nincs, minthogy ilyen igény nem jelentkezik. A vonal gyorsvasúti kapcsolatai: a) A gödöllői HEV-vel az Eörs vezér téren szintben. b) A Keleti pályaudvarral a Baross téren a föld alatt. c) A észak-déli vonallal föld alatti átszállókapcsolat a Deák téren, továbbá üzemi vágánykapcsolat ugyancsak a Deák téren. d) A millenniumi földalattival föld alatti álszállókapcsolat a Deák téren. 0) A dél budai vonallal kapcsolat az Astoria állomásnál. 1) A széni oml rci IlÉV-vel föld alatt a Balthyány-téren. ■ gj A Déli pályaudvarral a Magyar .Jakobinusok torén külön szinten. 3. A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE 1963-ban, a beruházás újbóli megindításakor a célkitűzés a kormány állal meghatározott I !)70. (Feliéi út Deák tér) és I !)7.‘L évi (Deák tér — Déli pu.) Uzembchelyezési Ind áridók biztosítása veit. 1967-ben a megvalósításban részt vevő vállalatok szocialista együttműködési szerződés keretében vállalták, hogy az 1970 decemberi haláridő helyett 1970. április 4- én (Izcmbehelyezik a vonal Fehér úl — Déli pályaudvar közöld szakaszát. A Deák tér — Déli pályaudvar közötti második vonalszakasz Uzembohelyczésének előrehozása i a vonalközé vizsgálatok jelenle g folynak. Előreláthatóan ezen a szakaszon is lehetséges lesz O H hónapos előrehozás. A kelet-nyugati vonal építésének eddig végrehajtott ütemét a pénzügyi lehetőségek határozták meg. melyek évenkénti és teljes volumene az 1í)(>3-ban történt jóváhagyásnál került rögzítésre. Az építéshez rendelkezésre álló épitési kapacitás a pénzügyi előirányzattal összhangba került, bár e téren időnként feszültségek álltak elő. Az építés gyorsítása, az üzemlieln lye/ési határidők előrehozása ezt a feszültséget fokozták, elsősorban az épitési kapacitások, de újabban a hitelellátás terén is. A metró 1905). évi hitelszükséglete a korábban tervezett 430 millió Ft- ról 850 millióra növekedett , minthogy az üzembe helyezés előrehozására irányuló erőfeszítések legnagyobb része is 1909-re esik. Mindez sok nehézséget okoz.de ennek ellenére is biztosi iható az 15)70. április I i részleges üzembehelyezés. A vonal második szakaszának előrehozása hasonlóan sok erőfeszítést igényel. A megvalósítás ütemezéséi össze kelleti hangolni a közúti csomópontok rendezésével. Az Astoria és Blaha Lujza téri aluljáró zömmel a metró hiteléből épült, igy ezek megvalósítása — beleértve a csomóponti rendezéseket is — viszonylag kevesebb nehézséggel járt. A Baross tőr és Eörs vezér tér csomóponti kialakítása külön hitelből, független beruházásként történik. A Batthyány tér, Moszkva tér és Déli pu. környékének rendezése ugyancsak külön hitelből kertit végrehajtásra. . /ojZ L _i ti- g___. . fe fé •' '40*00080
