1969. június 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
279
I 4 > — 10 - I Az 1968. évi fejlesztési terv 10 millió Ft bankhitel felvételét irányozta elő. Ennek felvételére nem került sor, mert az épitőipari kapacitáshiány miatt fel nem használt pénzeszközök a tényleges kifizetésekre fedezetet nyújtottak. Anyaggazdálkodás, A Gazdasági Bizottság 13/1967.sz. határozata alapján 1968.január 1-tol az anyagi- műszaki ellátási tervre épülő tervlebontáson és keretgazdálkodáson alapuló termékforgalmazási mechanizmust a vállalatok közvetlen piaci kapcsolatán alapuló, kötetlen termék- és termelőeszköz kereskedelem váltotta fel. A szocialista szervezetek - igy a Fővárosi Tanács gazdasága is - igazodva a termékforgalmazás uj rendjéhez, megszüntették a kö- zépirányitó szerveknél működő anyaggazdálkodási tevékenységet. Az anyag- és termékgazdálkodás terén kiadott központi intézkedések lehetőséget teremtettek az eddiginél rugalmasabb és a gazdasági mechanizmus reformjának irányába ható forgalmazási rend kialakítására. Az elmúlt közel másfél év tapasztalatai bizonyítják, hogy az uj gazdálkodási forma a tanácsi gazdaság anyag- és termékellátásában jelentősebb akadályt nem okozott. Devizagazdálkodás. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével 1968.január 1-től a devizagazdálkodás rendjében alapvető változás történt. Ennek egyik fő jellemzője, hogy a demokratikus relációban, rubel megkötöttség nélkül vásárolhatnak a beruházók, folyóforint biztosításával különböző árukat./: gépek, műszerek, gépalkatrészek, ipari anyagféleségek . :/ . A nem rubel elszámolású, tehát tőkés viszonylatu vásárlásoknál a tanácsi gazdaság részére kétféle lehetőség van: a költségvetési szervek és a nem termelőnek minősített vállalatok részére az Országos Tervhivatal un. költségvetési devizakeretet biztosit, a termelő vállalatok letéti formában igényelhetnek tőkés országokból történő vásárlásukhoz dollár mennyiséget a Beruházási Banktól. //fe ° j L _J é v *** ■ m*0
