1969. június 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
275
kitson ki. Ez megnyilvánul abban is, hogy a tanácsok költségvetéseinek elkészítése során, annak szabályozásakor, a bekövetkező fejlesztések mértékének kialakításakor az ágazati minisztériumok szómitási anyagait, illetve irányelveit vette tekintetbe, különösen az oktatási és egészségügyi területeken* A költségvetés összeállitási munkálatai és a tervegyeztetés során előfordultak olyan esetek is, amikor az egyes ágazatok a Pénzügyminisztérium által számításba vett és a szabályozásba beépitett igényei, fejlesztései a főváros esetében eltérőek voltak. Ezek kiküszöbölése érdekében tárgyalások utján kellett a valóságos helyzethez jobban igazodó pénzügyi lehetőségeket kialakitani a Pénzügyminisztériummal. Az esetek többségében azonban a problémák abból adódtak, hogy egyes ágazati minisztériumok nem rendelkeztek eléggé pontos információkkal a főváros vonatkozásában és a Pénzügyminisztérium informálása nem volt tökéletes. Az ebből adódó eltéréseket azonban tárgyalások utján minden esetben sikerült rendezni. A 2025/1967.Korm.sz. határozat a legszélesebbköru költségvetési előirányzatmódositási jogkört biztositja a tanácsok részére. Kimondja, hogy a tanácsok évközben a költségvetési előirányzataikat - a kötelezően betartandó előirányzatok - /: béralap, igazgatási kiadás :/ kivételével ágazati és értékhatár megkötöttség nélkül átcsoportosithatják, módosíthatják. A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai széles körben éltek az előirányzat módosítás, illetve pótelőirányzat engedélyezési jogkörrel. A reform során bevezetésre került uj bérgazdálkodás1 rendszer igen jelentős változást eredményezett a költségvetési gazdálkodásban. Az uj rendszer az eddigi létszámhoz és alapbérhez kötött bérgazdálkodást megszüntette és helyette, a megállapított béralapon belül szabadabb, rugalmasabb létszámgazdálkodás feltételeit teremtette meg a tanácsoknál és az önálló bérgazdálkodás! jogkörrel rendelkező költségvetési szerveknél. A szervek nagyrésze eredményesen is élt az uj bérgazdálkodási rendszer adta lehetőségekkel, különösen az uj alkalmazásoknál, ahol kedvezőbb feltételek mellett* állapították meg a béreket. A szervek a korábbi megkötöttség megszűnése következtében helyesebb bérpolitikai irányelveket tudtak alkalmazni és éltek azzal a ^lehetőségükkel, hogy a béralapulcon i // ___________ : L . _____________________________________.—l : V i 4 - 6 \
