1969. június 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

163

I

elhatározott?, a harmadik ötéves tervben rögzített fejlesztési igények és a kielégítésükre rendelkezésükre álló pénzügyi eszközök közötti feszültségek növekedését idézte elő.

A reform bevezetésének első ós előreláthatóan a. második évében is, a főváros területén rendelkezésre álló állami épitőipari kapacitások túlnyomó részét a kijelölt egyedi nagy,- valamint a szabad vállalkozás körébe tartozó, de valamennyi állami és társadalmi szerv részéről ösztönzött.célcsoportos lakásberuházások és egyéb építkezések lekötik. Csak az ezután fennmaradó kapacitások nyújtanak kismértékű fedezetet az egyób, ugyancsak a szabad vállalkozás körébe tartozó intézményi, vállalati beruházások, fenntartás jellogü építkezések épitési igényeinek kielégítésére,

/Az e tekintetben fennálló feszültségek mértékét jellemzi például a Fővárosi Tanács VB. Épitési Főigazgatóságának felmérése, mely szerint a fővárosi tanácsi épitőipari vállalatok 1968, évben mintegy 7°o nillió Ft értékű megrendelést utasítottak ol./

A Fővárosi Tanácsnak és a tárgyalt beruházásokat irányitó szakigazgatási szerveiének, valamint a kerületi tanácsoknak az az igényo, hogy a vizsgált építkezések kivitelezésében a tanácsi vállalatok fokozottabb mértékben működjenek közre, .az 1968, évben még nen hozott változást a vállalatok munkáinak építtetők szerinti összetételében, sőt a közvetlen tanácsi érdekeltségű munkák részaránya csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a nem tanácsi épittotőktől elvállalt munkák részaránya valamelyest emelkedett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyanezen idő alatt a.tanácsi épitőipari vállalatok teljesitöképee- súgó visszaesett.

A fonti jelenségük egyik oka az volt, hogy az épitőipari vállalatok - a hungsulyozottabb nyereségérdekeltség miatt - kapacitásuk lekötése során fokozottabban orientálódtak a szabad

árkategóriába tartozó fenntartási jellegű és vállalati meg«

F/3867/1969.

í XóS ' -TJ- 9 -