1969. június 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
I- 9 Fejlesztési alap. Az uj gazdaságirányi + ?'si rendszer előkészítése során olyan javas- , lat született, hogy a tanácsok kezében .legyen egy egységes fejlesztési alap, amely magában foglalja a korábbi községfejlesztési alap:t, valamint a népgazdasági beruházási keretet, mely a tanácsi fejlesztések egységes pénzügyi fedezetét képezi. Ezt a konstrukciót a megjelent rendelkezések megvalósították, A javaslatban szereplő bevételek köre időközben bővült.az állami telkek használati és igénybevételi dijával, amely 1968, évben nem volt ugyan jelentős volumenű, azonban az elkövetkezendő időszakban ebből jelentősebb bevétele származhat a Fővárosnak, A bevételek tervezése tekintetében nem- valósult meg az állami hozzájárulásnak a középtávú tervidőszakra történő megállapitása, ami következik ennek az idős-zaknak az átmeneti jellegéből és objektíve nem volt lehetőség hosszabb időszakra fix összegben megállapítani az állami hozzájárulást. Egyedi nagyberuházásként 1968-ra 5, 1969-re pedig 4 beruházó? előirányzatát hagyta jóvá a Kormány a Fővárosi Tanács részére, A tanácsok részére megállapítható oélcsoportos beruházások közül - eltérően az országos szabályozástól - a Fővárosi Tanács számára 1968., 1969-70, évekre, csak a lakásépítkezéseknél ós, a viz- csatorna fejlesztésnél került előirányzat megállapításra. Az egyedi és célcsoportos beruházások által igényelt előirányzatok viszonylag nagy volumene bizonyos értelembe leszükiti az egyéb célokra történő felhasználós lehetőségét. Ebből következik az is, hogy a vállalati fejlesztések támogatására az eredeti elképzelésektől eltérően kisebb összegek kerültek felhasználásra a tapóc3i, fejlesztőéi alapból. Nem valósulhatott meg ezért a 2025/1967.Korra, sz, határozatnak az a rendelkezése, hogy a tanácsi szolgáltató vállalatok fejlesztéseit elsősorban a tanácsi fejlesztési alapból kell finanszírozni,, , / /f3o L-tó.■ x J ff -*-<«.!' !V * 'Í ■■■ í'WtP
