1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

94

lálkozó harácsolás. Ezért a súlyosabb cselekményt elkövetőiekéi, a visszaesőkkel, szokásos bűnözőkkel szemben nem lazítanak általában erélyes büntetéskiszabási gyakorlatukon. Az elitéltek számában mutatkozó csökkenésnek ugyanis más okai vannak, A társadalmi tulajdont károsító büntettek egy része például a szabálysértési értékhatár felemelése folytán szabálysértéssé vált, és kikerült a biróság hatásköréből.

Az állampolgárok javai ellen irányuló un. fosztogatása cselekményeket részint az elkövetési mód /betörés, leitatás, zsebtolvajlás/, részint az elkövető személye /munkakerülő, csavargó, többszörösen visszaeső bűnöző elemek/ teszi a társadalomra különösen veszélyessé, Bíróságaink ennek megfelelően szigorú felelősségre vonással igyekeznek védelmet nyújtani a főváros lakosságának, általában a társadalomnak.

Ennyiben kívántam - bár igen vázlatos - tájékoztatást adni a tisztelt Fővárosi Tanácsnak bíróságaink büntető Ítélkezéséről. Ennek a beszámolónak a keretei nem teszik lehetővé a mélyebbre hatoló, átfogó tájékoztatást. Ezek után legyen szabad néhány szóval áttérni a polgári Ítélkezésre,

Bár a gazdaságirányítás reformjával összefüggd uj jogszabályok elsősorban a polgári Ítélkezés területét érintették, egyelőre - kellő számú Ugy hijján - számottevő hatásuk még nem érvényesül a birósági ügyintézés tekintetében. Főlog a gazdasági döntőbizottságok, illetve munkaügyi döntőbizottságok és a bíróságok hatáskörének elkülönítése kérdésében születtek jelentős birósági határozatok. A gazdálkodási önállóság első következményei mutatkoztak polgári bíráskodási gynkorla- f tunkban a cégjog megújhodásában /külkereskedelmi tevékenységet folytató részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok oégbejegyzésére került sor/, tisztességtelen versenyperek, védjegybitorlási ügyek induláqu

L J

* ,• <*m * **•# ■

i- 11 -