1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
? mutató statisztikai adatok azt tükrözik, hogy bíróságaink az eddiginél kevesebb, de jelentősebb, nehezebb megítélésű ügyet kapnak elintézés végett. Állampolgáraink érdeklődését elsősorban az emberi élet, testi épség ellen elkövetett bűncselekmények kötik le. A sajtó is legtöbbször — tálén túlságosan is gyakran és széles keretek között - az emberölés eseteivel foglalkozik. Ez könnyen költhet a nem kellően tájékozott olvasóban olyan téves képzetet, hogy fővárosunkban mindennapos a "gyilkosság’-, .ehát a közbiztonság szilárdságára vonatkozó hivatalos megállapítások nem reálisak. Pedig az ilyen bűncselekmények száma viszonylag nem nagy, 1966-ban 52, 1967-ben 58, 1968-ban 47 személyt Ítéltek ol a fővárosban szándékos emberölés miatt, Ezek a számok a bűnözés méretéit is megbizhatóan jelzik, mert ritkán fordul elő, hogy az emberölés elkövetőjét nem sikerül kinyomozni és bíróság elé állítani, Lűnyegos tapasztalat, hogy a szándékos emberölés túlnyomóan indulati jellegű motívumra /harag, féltékenység stb,/ vezethető vissza. Un, rablógyilkos osak ritkán fordul oló a terheltek között. Az viszont már nem az elkövetők, hanem korszerűen fejlett orvosi ellátásunk érdeme, hogy a bűntetteknek mintegy 70 ft-a nem végződik eraberhalállal, tehát kísérleti szakbar „.arad, A Fővárosi Biróság elsőfokú büntetőtanáosai a szükséges szigorral, de a büntetésnek a bűnösség fokához és as elkövetési körülményekhez is igazodó cgyéniesi- tésévol büntetik az emberölést; gyakorlatuk a Legfelsőbb Bíróság egyetértésével találkozik. A szándékos súlyos testi sértés miatt elítéltek száma az 1966, évi 454-gyel szemben 1968-ban 523 volt. Az inditóokok között itt is jelentős szerepet játszik i az elmérgesedett személyi kapcsolat. Sok bűntettet azonban nyilvános helyen, garázda módon, a mértéktelenül LL Li I ___________ • fé . fi «*8Nfr ! i
