1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

86

nyugdijas 392 /q ft/

háztartásbeli 83 /2 ft/

A megválasztott népi ülnökök évenként általában egyszer egy hónapon át láttak el Ítélkezési feladatokat a bíróságnál. Annak, hogy néhány megválasztott Ülnök behívására mégsem kerülhetett sor, elsősorban abban rejlik a magyarázata, hogy nem kevés ülnök igénybevételétől helyi termelési érdekekre figyelemmel kényszerültünk eltekinteni, A Budapesti I, és III. Kerületi Bírósághoz a főváros I, kerületéből mcgválásztott 60 népi ülnök közül 5 személyt azért nem lőhetett behívni a bírósághoz, mert megválasztatásuk után magasabb beosztásba kerültek, a- raelyből nem engedték el őket.

A nehézségek arra szorították a birósági vezetőket, hogy ugyanazokat a kevésbé akadályozott ülnököket - többnyire nyugdíjasokat - ismételten igénybe vegyék, és ezeknek a behívásával biztosítsák a biróság zavartalan működéséhez feltétlenük szükséges ülnöki létszámot. Egyes nagy terjedelmű ügyekben a következő hónapra /néha: hónapokra/ átnyúló tárgyalás mielőbbi befejezésének érdo- ke indokolta ugyanazoknak az ülnököknek egy hónapnál hosz- szabb időre történt igénybevételét. A büntetőeljárás szigorú szabálya szerint ugyanis a bármilyen hosszú ideje folyó tárgyalást élőiről koll kezdeni, tehát meg kell ismételni, ha az Ítélő tanáos személyi összetételében változás következett be.

Mi, birósági vezetők tőlünk telhetőén igyekeztünk méltányolni a népi ülnököknek a munkahelyükről elvonásával érintett termelési érdekeket. Megfelelő szervezéssel a lehető legkisebb mértékre ősökkéntettük az i- téllcczés ellátáshoz szükséges ülnöki létszámot. Egy ülnökpárt váltott napokon tárgyaló két itélötanáoshos osztunk be. Nagyvállalatok - például Csepel Vas- és Fémművek, Ganz—MA VÁG- - vezetőivel, akiknek nagyobb számú dolL . i

I

i- 3* -