1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
188
nyozásával szakképzett normások f oglalkoznak^ Ezek általában műn- jcanapfény képe zése s és mintaf elvételezéses módszerek, A feltárt hiányosságokat vagy saját hatáskörükben intézik el, vagy a vállalat- vezetésnek azok megszüntetésére javaslatot tesznek. Ennek ellenére a veszteségidőknél számottevő változás nem történt? Sőt a Ganz- Mávagnál pl, a veszteségidők alakulása a következő: 1967, 1968, , Munkástól függő 5*o6 % 6„o3 % Munkástól független 6,oo % 5,95 % Együtt ll,o6 % 11,98 % A munkástól függő veszteségidők növekedése a munkafegyelem lazulására ós a fluktuáoió növekedésére vezethető vissza, A Magyar Hajó és Darugyár a munkaerőhiány pótlását, illetve pryM tósét külső kooperációk létesítésével is igyekszik mc~-l ri. Nem ritka, hogy ezzel a módszerrel 4 %-os 1/7G kapacitás- bővítést tudnak elérni0 Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél arra lehetőség van, általános törekvés nyilvánul meg a vidéki ipartelepek létesítése iránt. Foglalkoznak 4-6 órás munkahelyek szervezésével a fiatalkorúak és a rövidebb munkaidőt vállaló dolgozó nők részére, A nehézséget azonban az jelenti, hogy nincs megfelelő számú jelentkező ezekre a munkahelyekre sem, IV, Az anyagi ösztönzés hatása a munkaerő megtartására, Bőrformák alkalmazása, A vállalatok bérgazdálkodását, bérpolitikáját a munkaerő helyzetre I meghatározónak kell tekinteni, mivel a dolgozók többsége a megfelelő anyagi elismerés, a helyesen alkalmazott differenciáltság mollott szívesen marad a helyén és válik a törzsgárda tagjává, A gyakorlatban azonban a vállalatok ezt az elvet nem tudták maradék nélkül érvényesít ón i. F/35o5/l969 ^ _____________/f& iiilrtHUU®®®! í ! i-14-
