1969. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
i I* ' I- 10 Ezen koncepciók végrehajtása szükségessé teszi a gazdasági tervezési módszerek fejlesztését olyan irányban, amely a főváros részére megfelelő pénzügyi bázist biztosit az említett feladatok megvalósításához. Szükséges kimondani a pénzügyi eszközök kon cent rá Iá sának elvét, mind az előbb emlitett kapcsolódó léi esitmények, mind a különböző lakásépitési források vonatkozásában. Minthogy a tanács saját szervezetével fogja ezeket az építkezéseket lebonyolítani, a fővárosnál szükséges koncent rálni a pénzügyi fedezeteket is. A lakásépítéssel foglalkozó állami és szövetkezeti épitőipar fejlődése helyesen a kevésbé munkaigényes ipari módszerek fokozott alkalmazása irányába halad. Rnnek ellenére célszeril, hogy az Építési és Városfejlesztési Minisztérium az építőipar munkaerő kér- dését Hemclten kezelje. Szükséges a inunkaerőszükséglet felmé ésére és a várható munkaerőhiány ellensúlyozására már most Intézkedéseket termi /pl. szakmunkásképzés, ösztönzőbb bérezés, munkásszálló építés, stb. /. Fontos feladat a lakásépítkezések mélyépítési kapacitásának biztosítása. A dinamikus és ütemes házgyári termelés megkívánja, hogy előközmüvesitett terü'eiek álljanak rendelkezésre. Ezért a lakótelepi mélyépítési kapa< itás növelése, valamint az egyéb fővárosi célkitűzések kapacitásigénye közötti e- gyensuly megteremtése szükség**. A kapacitás és a pénzügyi források koncentrációjá- nak biztosítása mellett gondoskodni kell ezek tdőbeli összhangjáról Is. Az állami épitőipar utján megépítendő mlnlegy 70 ezer lakás előfeltéielelnek blztositá- sához a meglévő kapacitás további kiegészítéséről szükséges gondoskodni, megalapozva ezzel az ötödik és hatodik ötéves tervek műszaki bázisát la. /A IV. sz. Délbudai házgyár megépítése, a meglévő házgyárak kapacitásának bővítése, a hagyományos technológiák meghagyása mellett korszerűbb, flexibilis zaaluzati rendszerű monolit techno- lógiai-kapacitás bővitése, stb./ 2 1 Célszerű a tervidőszakban 53 m átlagos lakásterület előirása. majd fokozatosan annak további növelése, a jelenleg elért felszereltségi szint tartása és a lakások szobaszám szerinti megoszlásának fejlesztése. A tervidőszakban kívánatos nagyobb ütemben folytatni a szociális követelményeknek meg » nem felelő lakások felszámolását, a jelentősebb útvonalak földszintjén még meglévő üzletlakások, irodák, raktárak megszüntetését. Szélesíteni célszerű a lakótelepeken elhelyezhető épületfajták és funkciók körét, főként a lakosság ellátásához cs foglalkoztatásához szükséges olyan helyiipari létesítmények vonatkozásában, amelyek zaj- cs büzmentesek és a városképi megjelenéshez Is poziti5 \ L: —i ' ••• jm*
