1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
366
I 4 4./ A vízfolyások jelentőségük szerint három c soportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a nagy vizhozamu, állandó vízfolyások, amelyek építési fontossági sorrendben felsorolva a következők;- Rákospatak, Szilaspatak főág, Sósmocsár árok és Gyáli patak, Csillaghegyi árok, XII. Bürök árok, Kévizi árok, XI. Határárok, Hosszuréti patak, Kuttó dülő árok, Nagy- tétényi Diósárok alsó szakasza, A második csoportba tartoznak a városfejlesztés, vagy a pestmegyei fejlesztés miatt fontos vízfolyások fontossági sorrendben: r- Mogyoródi patak, Óceán árok, Ördög árok, Aranyhegyi pc- tok. A harmadik csoportba a fel nem sorolt vízfolyások sorolhatók, A rangsorolás indokolását a 2.ez. mellékletben közöljük. Ha egy nemvárt vízkár, vagy egyéb szempont indokolj:;, az egyes vízfolyások szabályozása a rangsorolástól függetlenül is elvégezhető. 5#/ A csatornázás fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy a vízfolyás szennyezések minél rövidebb idő alatt megszűnjenek . I ó,/ A felszabadulás előtti 122 km hosszú árokhálóz .tót kielégítően karbantartó fizikai dolgozók létszáma 130-150 fő volt, A Nagybudapesti 284 km hosszú árokhálózatot jelenleg 90-100 fő tartja fenn. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kivitelezői kapacitás hiányában a felújítási és fejlesztési [ munkákat is igen gyakran ez a - törzsgárdának mondható, sajnos lassan kiöregedő - létszám végzi ol. Emiatt nem tisztíthatok kellő sűrűséggel a.z árkok, as nem végezhetők ! el megelőző gondossággal a létesítmények javításai sem. ü Nem várható a létszám növekedése a jövőben sem. Kényszer!tő szükséggel kell a fokozott gépesítést bevezetni. Ennek egyik feltétele, hogy a vízfolyások géppel megközelíthetők L Wj fi mm*•» .mg#
