1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

331

■

I- 5 1968-ban as 1024 millió rt értékű befejezett generál-termelésből mindössze 2U9 millió Ft /2u,4 %/ termelést vállaltak szabad áron*

Az épitőipari árak emelkedáse egyrészt uj költségtényezők," - épitési anyagok árának jelentős növekedése - következtében álbtt elő, másrészt összefüggésben van a megfelelő szintű vállalati nyereség elérésére irányzlé törekvéssel és az építőiparra ható környezetbefolyásával/

Mivel a tanácsi épitőipari vállalatoknak áz érdekeltsége a korábbi években az állami épitőipari vállalatokhoz képest is rendkívül alacsony volt és az elért nyereségnek csak minimális hányadát tarthatták meg, valamint a személyi jövedelem kiegészítésére csak a tervben megszabott fejlesztési szinteken belül, volt mérsékelt lehetőségük,’ az uj anyagi érdekeltségi rendszerben vállalataink az épitőipari átlag körül mozgó nyereségszintet kívánták biztosítani, és e célkitűzést többek között az árak kialakításával is alátámasztották.

Azon vállalataink, amelyek megfelelő nyereséghányaddal rendelkeztek, részben a nyereségolvonási szabályzók hatására, valamint a kialakított és befolyásolt üzletpolitikaf következtében, nem törekedtek az árak emelésére, / A Fővárosi Felvonójavitó Vállalat 1968, január 1-i u.n, induló árait, a korábbi bázishoz képest 10,0 %-kal alacsonyabb szinten alakította ki, és e mérsékelt árait is év közben további 10,0 %-kal csökkentette. Ezzol szemben az Epület- asztalosipari Vállalat kedvezőtlen termelési körülményei folytán az árrendezés keretein belül gondoskodott kedvező nyereségszint elérésére,/

1968-ban az épitőipar egyes alapanyagainak ára emelkedett. 1969-ben életbe léptették a 6 %-os épités-szerelési adót. Ezek hatására a jövőre nézve reálisan számolni kell az épitőipari árszint további növekedésével.'

Megállapítható, hogy az előirányzatnál magasabb épitőipari árszint nem eredményezte az épitőipar piacán tapasztalh&tó nagymértékű feszültség enyhülését,

I I

3./ A mechanizmus első évében a vállalatok szervezeti felépítésében alapvető vál- ' tozás nem történt,’ Néhány vállalatnál kisebb belső szervezeti rendezés előfordult, de a szervezetek színvonalának lényeges megerősítésére, főleg bérezési problémák következtében, nőm volt lehetőség. Uj igénnyel lépett volna fel vállalataink kalkulációs részlegeinek kibővítése, de a konjukturális helyzetre való tekintettel ez nőm Valósulhatott meg /vállalataink kalkulátorainak átlagos alapbére 2.400, - 2,600 Ft,, ezzel szemben a felvételre jelentkezők minimálisan 3,600. - 3*800 Ft-ot igényeltek,/ syq J

|L 21 J

ra . ... - - ‘ '•-— tó > -tóL . tó - - ' f

W0