1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
316
i A munkaerőhelyzet erőteljesebb bérfejlesztési politikát követelt meg. Ennek ellenére a bázis bérszinvonal 4 %-os emelési lehetőségéhez képest vállalataink csak 2 %-os bérszinvonal fejlesztést valósítottak meg. A vállalati bérpolitikát nagyfokú óvatoskodás, várakozás é$ a jövedelem nyereségrészesedésen keresztüli emelésének szándékai jellemezték. A vállalati bérpolitika nem befolyásolta, hanem jelentős késéssel követte a munkaerőhelyzet fővárosi változásait, vezetőink nem megelőző, aktiv bérpolitikát folytattak, hanem kísérői, vagy szenvedői voltak a munkaerő keresletben jelentkezett hatásoknak. Több vállalatnál bérfejlesztés csak az év második felében, az Ipari Főosztály vizsgálódása és elemzése alapján indult raeg. Az 1968. éves gazdálkodás eredményeként létrejött nyereség az előző évhez viszonyítva általában kétszeresére, többhelyütt ezt meghaladó nyereségrészesedés kifizetését tette lehetővé. « A dolgozók nyereségérdekeltsége Főosztály összesen átlagosan az I. kategóriában 112,9 napi, a II. kategóriában 66,2 napi, a III. kategóriában 22,1 napi munkabérnek felelt meg. / 2.sz. tábla/. Í Vúllululurmt az 1968. óvi gazdálkodás után 465,4 millió Ft-ot fizettek be a Fővárosi Tanács költségvetésébe, az alábbiak szerint: Nyereségadók együtt 3o4,7 millió Ft, Eszközlekötési járulék 88,7 millió Ft, Kommunális adó 9i9 millió Ft, Illetményadó 59f7 millió Ft, Telek használati dij 2,4 millió Ft. ^ » V6 I !- 5 » L _ J
