1969. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
183
1 Fentieken túlmenően meggondolandó, hogy az építőiparban jelenleg költség oldalon jelentkező anyagi- pénzügyi ráfordítások egy részének bér vagy bérkiegészítés formájában történő felhasználása nem lenne-e hatékonyabb vonzóerő az építőipari kapacitás létszám tényezőjének mennyiségi- minőségi biztosítására. Az utazási költségek, a szállások létesítésének, felszerelésének és fenntartásának személyi és dologi kiadásai elképesztően nagy összegeket emésztenek fel évente a fővárosi építőiparban. Ha mód volna az építőiparban a dolgozók részére elszállásolási pőtidijat fizetni - nemcsak a vidékiek számára - a természetbeni szolgáltatás helyett, ez a lehetőség az említett költség töredékével is vonzóvá tehetné a szakmát helybeli lakosok számára Is. így- költséget lehetne megtakarítani /utazás, szállás létesítés és fenntartás/- a jelenleg szállás céljára szolgáló épületeket egyéb hasznos célra lehetne felhasználni- a szállások fenntartását és kezelését végző személyzet más, fontosabb területre volna átirányítható. Emlékeztetni kívánunk arra a tényre, hogy bérpolitikai intézkedésekkel korábban is sikerült fontosnak tartott Iparágak - létesítmények /szénbányászat, földalatti vasút építés/ munkaerőhiányát biztosítani. A kiterjedt területen szétszórva jelentkező munkák gépészeti szervezettsége megkívánja a vállalati gépészeti részlegek magasfoku mozgékonyságát. Ez a dolgozók szakmai színvonalán és emberi adottságain túl technikai tényezők függvénye. Megfelelő hírközlő berendezés - rádiótelefon URH készülékek - és gyors szállító eszközök /teher és személy/ egyidejű alkalmazása elégíti ki ezt a követelményt. URH-val felszerelt szervizkocsi nélkülözhetetlen - ilyen jelenleg is sikeresen üzemel az egyik vállalatnál - de nem elegendő. Szerelők és villanyszerelők motorizált osztaga egészítse ki a gépészetet ütőképes együttessé. i VI. FEJEZET FELADAT: az 1950 óta épült épületek felújításának technológiája és annak gépesítése milyen eltérést mutat a régi épületek felújítási technológiájához képest. A Fővárosi Tanács kezelésében az 1950 évig épült lakások száma eléri a 311 ezret, mig az 1950 után épültek kb. 57 ezerre tehetők. Ebből a számadatból látható, hogy a tanácsi épitőipar feladatainak kb. 85 %-a régi épületek felújításából és korszerűsítéséből áll és csupán 15 %-ot tesznek ki az 1950. év után épült épületek felújítási munkálatai. A két időszak épületeire vonatkozó felújitási munkák Jellegükben Is lcnyegouen különböznek egymástól. Amíg az 1950 előtt épült épületek nemcsak külső formájukban igényelnek felújítást, addig az ujabb épületek munkálatai jelen időszakban szinte kizárólag erre a területre korlátozódnak. A régi épületek a külső felújitási munkálataik 28 /SS il i ft ti , *»*.»*»■ *u® c Vytá /rá, 1
