1969. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

163

t ••-•!;! •• % ■■ ?••'■••■' . • • • - ' ' f .• .< ; ■ ■* — • T. fc

I

i

4

Az l.sz. táblázatból látható, hogy a gépparknak ilyen, - viszonylag nagymértékű növelése még arra sem elegendő, hogy a jelenlegi lemaradását az országos átlagtól, stabilizálja. Hiszen a Főv. Tanács építőiparának az 1967. évi egy főre eső gépállománya az országos átlag 3.6,5 %-a, az 1975-re évre tervezett pedig csupán %-a.

Ez a gépfejlesztés azonban mégis megfelel annak az ütemnek, amit az egyéb körülmények lehetővé tesznek. Ezek a következők:

1./ A tanácsi épitőipar sajátos technológiája sokkal nehezebben gépesíthető, mivel a fenntartási munkáknál a már beépített anyagoktól eltérni csak kevés helyen lehetséges.

2. / A szakkáderekkel való ellátás korlátozott és általában magas szakképzettségű

munkások alkalmazása szükséges.

3. / A telepek és javítóbázis fejlesztési üteme erőltetettebben nem lehetséges.

4. / A gépi technológiák bevezetésének, betanításának vannak akadályozó tényezői.

5. / Gépbeszerzési nehézségek.

Ez a fejlesztési igény az elkövetkezendő hét év alatt bármilyen szerény is, a vállalatok saját alapjaiból nem valósítható meg.

Ugyanis a vállalatok a fejlesztési alapjaik egyrészével ki kell, hogy egészítsék a géppark fenntartására képződő amortizációs alapokat, másrészt a forgóalapokat is növelniük kell. A megmaradó rész a korszerűtlen, szociális szempontból sem kielégítő központi telepek fejlesztése és a géppark fejlesztése között oszlik meg. Az utóbbi célra az Épitési Igazgatóság vállalatainak mintegy 44 millió Ft. előteremtésére válik lehetősége 1975-ig. Az előbbiekben vázolt igény kielégítéséhez ugyanezen időszak alatt központi támogatásból mintegy 84 millió Ft-ra lenne szükségük, évi 12 millió Ft-os ütemezésben.

! l

H. FEJEZET

FELADAT: A felujitőipar gépesítésének összehasonlítása külföldi adatokkal.

A külföldi felujitóiparra vonatkozóan is csak kis mértékben állnak rendelkezésre adatok, ugyanis külföldön a felújítás olyan kis tényező, amelyről irodalmi adatokat bővebben nem közölnek. Az épületeket, amelyek felújításra kerülnének, általában szanálják.

Mégis egyes munkanemekre sikerült adatot szerezni, bár gépesitési adatokat általában nem tartanak nyilván, miután természetes az épitőipar maximális gépesítése - másképpen merül fel a gazdaságosság problémája.

! 8

! So

I •■ft® •