1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
429
i i Az elutasított Ügyek másik csoportjánál az Ügyfelek jogszabályokkal ellentétes méltányossági döntést kértek, ami megvalósíthatatlan kívánság volt. El kellett azonban utasítani emberileg megérthető óe jogosnak bírálható kérelmeket azon az alapon, hogy bizonyos esetekben a jogszabályalkotás nem volt tekintettel arra, hogy a főváros speoiális helyzete eltérő szabályozást igényel. Az elutasított pa- naszligyeknek ez a kategóriája - álláspontunk szerint - jogos elégedetlenséget vált ki azokban, akik e döntéseknek szenvedő alanyai. /pl. az erdőtörvény előírásainak kötelező alkalmazása a XII.kér.- ben lévő erdőterületen./ Olyan konfliktusokat eredményezett a Földművelésügyi Minisztérium ezen ügyekben kiboooátott állásfoglalása, amelynek megnyugtató megoldására jogpolitikailag álláspontunk szerint megoldást kellett volna találni. A megváltoztatott határozatok részben törvényességi, részben méltányossági okokra vezethetők vissza. 1968-ban emelkedést mutat a méltányossági okokból megváltoztatott határozatok száma. /1967-ben 269, 1968-ban 351/ E módszerrel többnyire végrehajtási birság esetén lehet élni, ilyan esetekben és kizárólag akkor,ha az alaphatározat végrehajtásának biztosítása nem szenved sérelmet. Ilyen változtatások legnagyobb számban épitési ü- gyekben fordultak elő 1968-ban, amikor - bár kesedelmeeen - menthető okokból - de teljesített az ügyfél, vagy ha idős, alacsony jövedelemmel rendelkező háztulajdonosok esetében a helyreállitási kötelezettség kényszertatarozássá változott á|£ Elég nagy számban törölhető a pénzbírság birtokháboritási ügyekben, ha a szocialista együttélést jótékonyan befolyásolja es nem rosszindulatú notórius birtoksértőről van sz6X* ( A törvénysértések száma javuló tendenciát tükröz. Az ilyen okokból v megváltoztatott ügyek aránya az előző óvi 9 %-al szemben 8.5 %-ra csökkent. Ebben az évben az elözó évhez képest csökkenteni lehetett az uj eljárásra utalt ügyek számát. /1967-ben 9o - 1968-ban 67/ Jelentős ez az alacsony tényszámok ellenére olyan szempontból, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos 6 hónapos ügyintézési lejárati idő uj eljárások esetében 12 hónapra tolódik el. 11 fé ■■■■■'NHMHp- 5 tt L“—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------———~~ I
