1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
293
• fe fe '.fe: - ' • . : rá - I i Ez tényleg nagyon pozitiv dolog, óu a fajlagos mulatók nagyon szépen alakultak. Országos viszonylatban ia nagyon azépék ezek az eredmény ok. A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységéről külön fogunk vitatkozni, de miután óhatuÉlan, hogy nz őzzel a témával kapcsolatban is szébekörüljön, azért én is szeretnék néhány szempontra rámutatni. Szépvölgyi, elvtárs azt mondta, hogy ez országban tű’’ , mint 3ooo termelőszövetkezet van, és megközelítőleg sem volt oly ar nagy fel fűtés oru égős viszonylatban, mint Budapesten, mégis tudtak beruházni, 5s a kibővített termelésre tudtak eszközöket találni. Két körülményre szeretnem felhívni a figyelmet. Elöljáróban szeretném hozzátenni, hogy én is túlzottnak tartom ezt a felfutást, azonban két körülményről nem szabad megfeledkezni. Országosan a termelőszökülterjes vetkezetek jellege az, hogy xxxxxxix gazdálkodást "olytatnak. .1 ♦ budapesti termelőszövetkezeteknek egyik sajátossága, hogy belterjes és intenzív gazdálkodást folyt tnak, tehát ilyen szempontból a beruházásoknál sokkol nagyobb pénzeszköz-igényes beruházásokat folytatnák. Ez lényeges k'vrülmény, amiben nem lehet összehasonlítani a külterjes gazdálkodás t folytató termelőszövetkezeteket a budapesti, intenzív gazdálkodást folytató termelőszövetkezetekkel. A másik, amiről márVégrehajtóbizottság ülésén is szóltunk, hogy bizonyos értelemben, az uj irányítási rendszerből adódóan, a budapesti termelőszövetkezetek kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, i Nem akarom felsorolni, hogy milyen tételekből adódik ez össze. A fölvásárlás! árak nem érintették a budapesti tsz-eket olyan mértékben, mint a vidékieket, mert nem gabonát termelnek, liánom zöldséI « : ’ ‘”get, - és kertészeti gazdálkodást folytatnak. Az uj felvásárlási | ' Zte-61_— ____________— , !
