1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

286

I

Kegemlitem, hogy 1967-ben Ág elvtárs velem - Csikeszné elvtársnő jelenlétében - megállapodást kötött, amelyet nem-tartottak be.

Ez a megállapodás úgy szólt, hogy a budapesti tsz-ek megállnak azon a mellékág! szinten, amit 1967-ben elértek.

A g Jutván: így igaz!

' v x

Szépvölgyi Zoltán: Én tehát semmi"'le indokot nem tudok felhozni. Most nem külön-külön nézem a termelőszövetkezeteket, hanem az összai'ányokat. Erre még vissza fogok térni.

Utalok arra, amit Ag elvtárs mondott, hogy a szövetkezeti jelleget ki kell dombőri tani. Lajő megnézzük, hegy ez hogyan néz ki a bu apest' termelőszövetkezetekben. Hangsúlyozom: semmiféle indokot nem tudok felhozni amellett, hogy ilyen mértékben eltolódott a budapesti tsz-ek né 1 az alapüzeni, tevékenység és a melléküzemági tevékenység aránya. Ez a• arány 76, illő tv 24 százalékos, - és valószinüleg van a 76 százalékban olyan tevékenység is, amely szorosai, kapcsolódik a melléküzemági tevékenységhez. Iiogy ez mennyi, azt- 1 4

nem lehet pontosan megtudni. A jövedelem növelése tehát az egyetlen

és alapvető indok. Van olyan tsz ’S, amely teljesen elveszítette a

mezőgazdasági jellegét. Nyugodtan el lehetne venni tőle a cégért,

és ki lehetne irni, hojy:KT3Z. Bevételének több, mint 8o százaléka

*

mellék- és sugődüzemágj tevékenységből származik.

Többek között miért probléma ez? Meggyőződésem, hogy ez a ve%

setők figyelmét elvonja az alaptevékenységgel kapcsolatos feladataiktól. Ezerféle baj van a mezőgazdasági tevékenységgel. Vannak olyan tapasztalataink, - amiket mulató elvtárs említett, és amelyeket Ag olvtárs nem nagyon szívesen hallgatott mog - amelyek nem mutatnak megnyugtató képet. Amikor majd ezt tárgyalni Fogjuk, erre részlete! ZiC ■ ' \

I I -----—-------—-J-53-