1969. március 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
97
I- 30 ~ fokú technikum jnunkaerőre .igénye van. A társadalmi törekvések mellett az egyetemek, főiskolák igénye döntően hat az arányokra. A gimnáziumban végzettek mintegy 50 %-os, a szak- középiskolában végzettek 25-27 %-os továbbtanulási arányával számoltunk. Mérlegelendő azonban az arányok kialakításánál a meggyorsuló tudományos technikai fejlődés azon követelménye,- hogy a munkábaálló fiatalok az általános műveltség mellett szakképzettséggel is rendelkezzenek. Ezt az igényt az uj tipusu szakközépiskolai oktatásban érvényesítjük olymódon, hogy a túlspecializált szakmai képzés helyett, átfogóbb szakmacsoportos képzést fogunk adni. Ez biztosíthatja a munkában töltött idő alatt a szakmacsoporton belüli váltás, a konvertálhatóság lehetőségét. A társadalom és gazdaság ma már egyre nagyobb mértékben részesíti előnyben a szakmai műveltséget adó intézményeket, a kizárólag általános műveltséget nyújtó gimnáziummal szemben. Mindezek felismerése arra a következtetésre vezet, hogy gyakorlatilag a gimnáziumok és szakközépiskolák közötti arány lényeges módosítására hosszabb távon sincsen szükség és az_ 1970-re kialakuló arányt indokolt megtartani. A szakközépiskolák ágazati .jelegét, belső arányait jövőbeli fejlesztésének mértékét a népgazdaság igén/e határozza meg. Az ágazati arányok kialakításában eddig is elsődlegesen vettük figyelembe a fővárosban tevékenykedő állami ipar és a tanácsi ipar, valamint a közlekedés, kereskedelem óe szolgáltató tevékenység szakember igényét. A szakközépiskolák között az iuari jellegűek döntő súllyal szerepelnek /57 %/ és elsődlegesen a szakmunkáspótlást szolgálják. A végzők közül a tervek szerint mintegy 25-27 % tanul tovább felsőfokú tanintézetekben, mégpedig a műszaki egyetemen és felsőfokú technikumokban# Nagy százalékul: közvetlenül a termelésbe -megy. Megfelelő termelési tapasztalat és gyakorlat j ÜT t > ,y v i.ixgqp----------------------------------------- J
