1969. március 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
14
I j •■12" A rendelő intézet ben kell elhelyezni továbbá -.lehetőség szerint- azokat a körzeti orvosi sávokat, amelyek a rendelő- intézet körzetében legfeljebb 1,5 - 2 km. távolságban végzik az alapellátást. Reális célkitűzés, hogy a következő 10 évben a körzeti orvosok túlnyomó többsége belgyógyász szakorvos legyen. A következő tervidőszak első éveiben elérjük, hogy mindon körzeti orvos mellett dolgozzon körzeti nővér. b/ Rendelőintézeti ellátás. 1970-71-re a főváros minden kerülete rendelkezik szakorvo/ si rendelőintézettel, Ezzel a hálózat alapjában kiépitett- nek tekinthető* A következő évtizedben egyrészt az uj lakótelep építkezéseknél szükséges a meglévő rendelőintézetek bővít ése ,esetleg uj rendelőintézet létesítése, másrészt a jelenleg is szűk, zsúfolt rondelőintézetek-bővitéssel összekapcsolt- korszerűsítését kell elvégezni, egy-két esetben a régi rendelőintézot helyett uj építése is elengedhetetlen. A járóbetegellitáat egységesen a rendelőintézet igazgatójának kell irányítania több kerületi rendelőintézet működése esetén is, egy igazgatóval* Ez azért is indokolt,mert több kerület rendelőintézete kapcsolódik ogy kórházi komplexushoz és a járó- de íekvőbotegollát Ú3 együttműködését lényegesen megkönnyíti, ha a kórház igazgatójának a kerületi járóbo fcogelláuásbán csak egy felelős vezetővel kell kapcsolatot tarkania,: Az elmúlt években a járó- és fekvőbetegellátás intézményei közötti kapcsolat fejlődésnek indult. Ez többek között abba^. >s megnyilvánul, hogy évről-évre több szakorvos-csero- :szorveznok, akik felváltva dolgoznak kórházi osztályon és rendelőintézetben. Néhány éven belül, amikor az együttműködés fejlődése megfelelő szintet ér ol, az azonos nagy/[li L: -j p:É fi ;,jís3qp
