1969. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
141
I-13/ Nekem oz egy évtizedes purpariéinz MHSz-szel. Lehet, hogy nem helyes az álláspontom, de én azt gondolom, hogy egy bevonulótól nem lehet azt kivánni, hogy zászlóval és heje-hujá- val vonuljon fel és örüljön annak, hogy két évre-bevonul katonának. Az alapokmány kimondja, hogy "szent kötelességünk", de annak a srácnak, aki 1-800 forintot keres amikor bevonul, annak íz a bizonyos "3zent kötelesség" két évre anyagi hátrányt io jelent. Nem kívánhatjuk hát, hogy ráadásul még örüljön is annak, hogy bevonul. Azt kell csak megkívánni, hogy'Tfíegkapto a behívót ée- akkor vonuljon be, és ha két évig katona, akkor ezen idő alatt teljesítse a kötelességét. Nem kell azt is megkövetelni, hogy még örüljön is neki. A középiskolásoknak vagy az ipari tanulóknak olyan képzést kell adni, hogy 0 gyerekkel mogazoktassa a gondolatot, hogy bekerül katonának. Mert ma nem ezt a gondolatot szoktatják meg o gyerekkel, hanem azt, hogy igyekeznie kell többek között azért is egyetemre menni, mert ha eljut oda, közvetlenül a felvételre, akkor nem koll katonai szolgálatot teljesítenie. Régen is probléma volt ez, ma is fennáll egy olyan furcsa helyzet, hogy ha valaki egyetemi polgárrá válik, akkor nem kell két évet lehúznia a' katonaságnál. Ü7,óval van ogy olyan furcsa 1 helyzet, hogy mondjuk két gyerek közül oz egyik elmegy esztergályosnak és akkor bevonul két évre katonának. A másik viszont elmegy az egyetemre és ezzel gyakran le tudta katonai íveit is, és nem kell katonai szolgálatot teljesítenie, óriási eléjük van. . gM ■'MÜ000 * * ** '38S®^ ... "fi* _ _ _ . .
