1969. február 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

26

__ » Hm,- te m * ' ■

fé iv/v '

i

5. Urbanizációs higiénés ártalmak.

Az ember természetes környezetével, annak tiszta levegőjével, szennyezetlen ivóvizével, idegeket megnyugtató csendjével - évszázezredes ilyen környezetben realizált fejlődése eredőjeképpen alkot biológiai egységet.

A városi mllieu ezzel szemben: mesterséges környezet ; a nagyvárosi: - fokozottan az.

Budapest is ilyen, - a maga hatalmas ipari kapacitásával - /a hazai iparnak jelenleg is több mint 40%-a koncentrálódik itt/, - és igy, mint mind mesterségesebbé váló környezet, tartalmazza és hordozza mindazokat a modem higiénés urbanizációs ártalmakat, melyek a világ valamennyi nagy Iparvárosára olyannyira jellemzőek. - /És az sem vigasz, ha tudjuk, hogy ezek zöme Budapesten: a múlt terhes öröksége./

5.1. Közismert pl. a főváros levegőjének súlyos szennyezet tősége. A főváros levegőszennyezettsége vonatkozásában ugyanis "világszínvonalon" vagyunk, és az pl. alig marad el az angol Iparvidék levegőszennyezett tágé mögött.

Pedig a romlási tendencia megállítható, - erre van számos példa. Ezt érték el pl. az elmúlt 10 évben Moszkvában és legújabban Londonban is. - Magyaronszágon a helyzet megjavítására, elsőül a főváros hozott szabályrendeletet. melynek eredményei máris érezhetőek: - a levegő szennyezettsége romlása azóta megállt, és amen.yk

n.yiben a tovább javítást szolgáló terveinket megvalósítjuk /pl. az elavult energiahordozók kiiktatása révén, - a fütéstechnológia megjavítása által, a levegőt

J?G

L “ j : J