1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
i- 33 — A Munkaerőgazdálkodási Hivatalok tapasztalatai azt mutatják, hogy ez évben olyan mértékű a középiskolát végzettek iránti igény, hogy még az adminisztratív munkakörökben való elhelyezkedés sem okozott problémát. A szakmunkásképzésben végzőkre jellemző, hogy a pályaváLasztási-el- helyezkedési igényük viszonylag legjobban találkozik a ténylegesen választható foglalkozásokkal,• vagyis a végzettségüknek megfelelő szakmákkal# f A budapesti szakmunkásképzésben végzők szama Összesen Ebből az Év /ezer főben/ érettségizettek száma 1965 15,4 2,0 1966 14,7 1,9 1967 15,7 . 2,7 1968 16,0 2,2 j Az évről-évre * agyobb számban végző fiatal szakmunkások elholyezkedt.se ellenére viszonylag magas a vállalatok kiélégitetlen szakmunkás igénye* A fővárosi Tanács VB. Munkaügyi Főosztálya adatai alapján 1967. tv végén csak az ipar és az építőipar több mint 8 ezer fő, 1968 év végen pedig 13 ezer fő betöltetlen szakmunkás munkahelyet jelzett. Ezek az igények azonban helyenként feltehetően túlzottak és jelentős roszük belső erőforrásokból is megoldható lenne. Egyes szakmákban a végzettek elhelyezkedési lohetőstge nem egyértelműen akadálymentes, A szakmunkás vizsgát tettek közül a tényleges szakmunkáshiánnyal küzdő szakmákban valamennyi végző - függetlenül a tanulmányi előmenetelétől - elhelyozke lőtt, mig más szakmákban már a tanulmányi előmenetel, a magatartás, vagyis minősítés alapján vették fel a fiatal szakmunkásokat, A szakmunkásképző intézeteknek az 19^7 t-vben végzettekről szóló jelentése e pj-V’ árpa e; 'u1b.il•' ’ ".gá akut-os_• hűgeoa’iő,'villanyszere lő . és az egyes épitőipari szakma-csoportokban. Figyelemreméltó a túlképzés, a műszerész, ötvös, fodrász, kozmetikus és fogtechnikus szakmákban. '••• rt — HG Ll J I
