1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

38

I

i

—■ 25' •—

As eredeti szándékok alapján arra lehet következtetni jiiogy a fizikai dolgosék gyermekei közül is sokan értelmiségi pályára szeretnének lépni, és megszerezni az ehhez szükséges iskolai végzettséget. Ugyanakkor viszonylag többen kívánnak szakmunkások lenni* vagy munkát vállalni, mig a szellemi dolgosék gyermekoi mindenképpen as értelmiségi pályák felé igyekeznek.

A szubjektív szándéktól leginkább eltérő pályaválasztás elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeire jellemző. Ennek-oka sokféle egyéni és külső körülményben kereshető, de főként a tanulmányi eredményre és a család anyagi,

műveltségi helyzetére vezethető vissza,

*r

A fizikai dolgozók gyermekei esetében pl, 100 fő kösÜl csaknem 40 szeretett volna felsőfokon továbbtanulni, do végül csak 14 jutott be, mig a nem fizikai dolgozók gyermekeinél a felsőfokú továbbtanulást tervezőknek mintegy fele Bég tudta valósítani ozirányu terveit*

Érettségi eredmények a szülők foglalkozása szerint /I966-67. tanévben/

Érettségi eredmény “‘^Igonék

Jeles és jó 40,2 57*4 48,6

Közepes 35,1 27,3 31,6

Gyenge 24,7 15,3 19,8

összesen 100,0 100,0 100,0 '

A fizikai dolgosók gyermekeinek az eredeti szándéktól eltérő pályaválasztása nemcsak a felsőoktás vonatkozásában nyilvánul meg* 100 végzett közül mintegy kétszer annyi megy szakmunkástanulónak, mint amennyien tervesták és mintogy másfélszer annyian álltak munkába, mint amennyien eredetileg az érettségi utáni közvetlen munkavállalást tűzték ki célul*

Kétségtelen, hogy a nem fizikai dolgozók gyermekeinek pályaválasztási arányai sem sokkal kedvezőbbek, kivéve a felsőfokú továbbtanulást, ahová Jóval magasabb hányaduk jut be, mint a fizikai dolgozók gyermekei közül*

A budapesti középiskolát végző fiataloknak kb, egynegyed réssé - számszerűen mintegy 3 ozor fő - kerül be még a végzés évében a felsőoktatási

! ££

,fc4, i-jiem

1 *