1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
118
. -r.... ■■ .... .. tt .. I _ Í- 2 A rendelkezésre állott, lerövidült idő tapasztalataiból is meg lehet álipitoni, hogy a gazdálkodók m gy része élt az uj rendszer adta lehetőségekkel és igy különösen uj alkalmazásoknál kedvezőbb feltételek mellett állapíthatták meg a béreket, szerven belül pedig a megkötöttségek megszüntetése következtében helyesebb bérpolitikai irányelvek követésére nyilt lehetőség. Meg kell jegyezni, hogy a bérgazdálkodás az előző rendszerhez képest egymagában nem jelent bértömeg növekedést, de a lehetőségeken belüli bérmegállapítást nem a sokszor céltalan megkötöttségek, hanem a helyes bérpolitikai célkitűzések megvalositására irányuló törekvések határozzák meg. A gazdálkodó szervek egy része már alkalmazta azt a lehetőséget, hogy a béralapon belül főállásokat megszüntettek és részfoglalkozású álláshelyeket alakitottak ki, vagy fordítva » ahogyan n feladatok jobb ellátása azt megkívánt0. Sor került továbbá - különösen egészségügyi intézményeknél - házi karbantartó brigádok létesítésére, melyek bérköltségét a megtakarításókból fedezték. Egyes egészségügyi intézményeknél szakképesitéshez kötött álláshelyeket is képeztek. Az álláshelyek végleges megszüntetéséből eredő bérmegtakarítás béremelésre történő felhasználásának lehetőségével csak kevés gazdálkodó 3zerv élt, A bérgazdálkodo szervek ebben az évben fizethettek először jutalmakat az előző évi bérmaradványból, melyek a.z évközbe- ni tartós jellegű bérmegtakarításokból fizetett jutalmakkal együtt jelentős ösztönző erőt képviseltek. A pozitiv eredmények mellett kedvezo'tlen jelenségek is tapasztalhatók voltak. Ezek abban jelentkeztek elsősorban, hogy a mar egyébként is megkésett szabályozóst egyes szervek további indokol"tlan késedelemmel vezették be. Ennek kö- vetkeztébenezeknél a szerveknél bizonyos hátrány műt'••tkozik a gyakorlati tapasztalatok megszerzése tekintetében, továbbá késedelmet szenvedett a bérgazdálkodás előnyeinek érvény* sülésc. A késedelem okozt° hátrányos helyzet megszüntetése érdekében az érdekelt irányitó szervek az év utolsó negyedében jelentős erőfeszítéseket tettek s igy megvan a biztosíték arra, hogy az 1969. évben ilyen jelenségekkel már nem találkozunk. Meg kell említeni r. bérgazdálkodás teljes és általános kibontakozásét bizonyos mértékig nehezítő adottságot, az évközi megtakarítás szervenként eltérő mértékét. Ez n helyzet a bérgazdálkodás bevezetését megelőző időből ered s oka .az, hogy egyos szervek régebben túl évközi megtakaritást /betegség, stb. okból kifizetésre nem kerülő bér/ terveztek, miután nem volt-k érdekeltek a bérelőirányz°tok felhasználásában. Ennek következtében túlzottan lecsökkontett bér került a költségvetésben előírányzásr- , a bérgazdálkodás bevezetésekor pedig ennek módosítására nem volt lehetőség. /fÁ. m-00 * *P 1 j ____________________
