1968. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

296

I

Az előző fejezetben emlitett vállalati ellenőrzések és a csökkent munkaképességűekkel betölthető munkahelyek vállalati jegyzékeinek átvizsgálása során szerzett tapasztalataink alapján a munkáltatóknak a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezése érdekében eddig kifejtett tevékenységét a következőképen értékelhetjük:

A munkáltatók túlnyomó többsége jelenleg még nem érti, ill* nem értékeli kellően a csökkent munkaképességűek helyzetét szabályozó,eddig hatályban volt, és újonnan kiadott jogszabályok között meglévő felfogásbeli különbségeket* A legtöbb vállalatnál, intézménynél az ott dolgozó csökkent munkaképességűek problémáit szociális szempontból igyekszenek csupán megoldani* Ezért az uj jogszabályokban előirt szervezési, nyilvántartási, jelentéstételi kötelezettségeket terhesnek érzik és formálisan teljesitik*

A vázolt helyzet abból következik, hogy a munkáltatók - a csökkent munkaképességűeket nagy számban foglalkoztató célvállalatok és szociális foglalkoztatók kivételével - nem ismerik részletesen az uj jogszabályokat* Ezek megismertetése, és elismertetése érdekében sajnos felettes hatóságaik sem tesznek általában intézkedéseket*

A munkáltatók a náluk megbetegedett, vagy megrokkant dolgozókat legtöbb esetben eredeti munkahelyükön kísérlik meg elsősorban foglalkoztatni, úgy, hogy az ilyen dolgozókkal szemben a kívánalmakat csökkentik* Amennyiben a dolgozó állapota olyan, hogy ez semmiképen sem oldhatA meg, valamilyen - sok esetben teljesen mondva-csinált - munkakört kreálnak részére, ahol megélhetését biztositó munkabérrel foglalkoztatják tovább*

11 q% i

l~ —1

II.