1968. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

246

i

Mi úgy itóljiik, hogy az ellátottság tekintetében vizsgálva, az még valószinüleg nem kielógitő.Hogy egy-egy ilyen magánrendelés vonalán csökkenés mutatkozik, azt az elvtársak elmondottákterra a lakosság rop unt nagymértékben reagál, hogy 20 százalékkal olcsóbban vagy drágábl an jutott hozzá valamihez. Itt most erről van szó, de a tartós fogyasztó ai cik éknél az elvtársak meg tudják állapítani, mert ha bevisznek valamit akármelyik mz« rvizbe, onnan egy hőt múlva kerül ki: a rádióra, oelevizi r. , mosógépre gondolok.

Tehát filobálioan, úgy elintézni, hogy ahol gazdafa os, azt Hiszem, ncn lenne helyes, ii mindenesetre nem értenénk vele egyet.

Mi úgy i--.észeljük, hogy valamiféle ösztönzést mégiscsak be keltene iktatni, mert ha egyszer nem gazdaságos, nyilvánvalóan senki sem fog újat kialakítani.5 s itt kezdődik a baj!

II cn üzletet csinálni milliós nagy oá rendű kiadás.

Ki bolond a saját erejéből ilyet csinálni, an.ak elért tudási vul, hogy az nem valami gazdaoá; oo* Kekünk mégis van olyan leckénk, hogy a lakosságot a szolgáltatások vonatkozásában ; ki kell elégíteni.

Eléggé nagy csapás, nogy úgy néz ki, hogy a szolgáltató hálózatok nem fognak megvalósulni, annak ellenére, hogy közösen tettünk Ígéretet. Elég nagy csa ás, és mindezekről lomon vu, előreveti árnyékát annak, hogy ez a helyzet nagy

| '

____M(í? [- 45 |sw>‘ . ¥