1968. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

242

Véleményem szerint, ez az ut nem járható.Vagy legalábbis

tps■asfww*1*5*®5" ‘ 1

olyan mértékben nem, mert amint hozzányúlnak az árakhoz a szar*

...................—————.....—

buciár kategóriában, nyilvánvaló, hogy a lakosság igénye abban a pillanatban vlaazaeaik és nem fogjuk tudni kiclégiteni a nagyon lényeges éa fontos ipari szolgáltatás területén, a lakos- °'g igényeit.Úgynogy feltétlenül indokolt.

Azokat a definíciókat, amelyeket Kőmives elvtárs e-ilio tt az ü. ponttal kapcsolatban, szerintem a mostani irányi- tási rendszerben io lehet alkal azni.Az más kér'és, hogy az van leírva, hogy ebből akkumulálni bizonyos fejlesztési alapot. Ez meggondolandó, mert a fejlesztésre nem feltétlenül igy kell ala ot biztosítani.Előfordul iát, iiogy más máson io lehet és valószinüleg lesz io arra javaslat, ho y a tanácsi fejlesztési alapból keli kihasítani, vagy esetleg népguw sági erőforrásokból tudunk itt valamiféle forráshoz jutni.

A következő a fejlesztés tőmájai

Az anyagban benne van - de külön is szeretném hangsúlyozni -, hogy azok a források, amelyek a kapacitás-bővítésre, hálózaticXl&sztéore rendelkezésre álltak, az ul irilny i- tási rendszerben nagyon is megcsappantak. Mert ha csak a szövetkezeti fejlesztési alapot nézzük, ami évente Budapeiten 40 - 45 millió forint volt, ez a forrás kiesett,

másik forrás, u tunácsTOtorrás a községfej1 1 ' _„.j .r- -• --^

, 1 sztési alapból szintén ha nem io túl sok, de azért mindig visszatérít 2-3 millió forintot. n

/

fo ©úmáéiMHHŐ

1- 41 - — ~ “