1968. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

104

j * - h/a - f elképzelése, liogy az osztályozásokkal kapcsolatos problé­mákat fogja meg, ne számit són bele a testnevelési osztály­zat az átlag osztályzatba és eszel a konfliktus megszűnik. Ez azonban tüneti kezelés lenne. Végül is úgy döntött a minisztérium vezetése, hogy mélyebbre nyúl, a testnevelés fejlesztésének problémátikáját mélyebben veti fel és egye­lőre az osztályozás kérdéséhez nem nyúlunk. Meglátjuk, hogy ezután hogyan alakulhat az osztályozás kérdése. Mit értünk az alatt, hogy mélyebben yn nyúlnánk a do­loghoz? A mai kor embere, a homo sedens, az ülő ember nem mozog, nem végez testedzést, a kor negatív jelensége és es a helyzet azt követeli, hogy az iskola ugyqkEkéxxifc úgy készítse fel a fiatalokat, hogy megszerettesse velük a testnevelést, hogy as iskolából kikerülve is igényükké váljék. Ehhez a szemlélet átformálására van elsősorban szükség. Az iskolán kell kezdenünk, hogy a testnevelés ne maradjon egyedül a testnevelő tanár dolga, mert a testi nevelés sokkal szélesebb problematika, idetartozik például a szellőztetés is, hogy másról ne is beszéljek. A szülők körében is megfelelő hangulatot kell formálnunk, a testneveléssel szembeni igénytelenséggel fel kell venni a küzdelmet a felnőtt társadalom tekintetében is. Ife mentesse fel a szülő a gyermeket azért , mert egytizeddel ■% • rosszabb lesz ezzel az osztályzata, közben a gyermek egészségére nem gondol. Az előbbi felszólalóval teljesen egyetértek abban, hogy a tantervet is korszerűsíteni kell két irányban. Az egyik irány az edzettség, el kell érnünk, liogy a honvédelmi követelményeket ki tudjuk elégíteni, a másik irány, hogy | 4ö\ ,-W00 * * •* . -Ú2*p L ró

Next

/
Thumbnails
Contents