1968. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
I Az ellátással kapcsolatban egyetértek az elhangzottakkal. Való igaz és jelentésünkben igyekszünk rámutatni arra, hogy az össz-árukészlet bizonyos labilitása mellett is nagyon sok cikkben választéki problémák vannak és ennek következménye az, hogy amikor valaki a kirakatokat nézegeti, akkor minden nagyon szép, minden rendben van, amikor azonban vásárolni akar, kiderül, hogy éppen az a szin, az a méret, az a fazon nem kapható. Van tehát még probléma ezen a területen, mi reálisan nézzük. A vállalati beszámoltatások során igyekszünk erre a figyelmet felhivni, kiadott tájékoztatóinkban annek a helyzetnek megfelelően foglalunk állást. A televizió és a bútor kérdéséhez osak annyit, hogy a bútor vonatkozásában sajnos, évek óta probléma az, hogy az ipar az egyes bútorféléket szériában gyártja és nem komplett szobabútorokat gyárt egyszerre. Alapvető hibája ez pl. a varia-butor gyártásának. Meg is fogalmazzuk a minisztérium kollégiuma számára adandó észrevételünkben, hogy a varia-butornalc osak egy baja van: hogy nemtölti be azt a funkcióját, hogy variálni lehessen, mindig csak egy-egy elemét lehet kapni és ha valaki tényleg össze akar szedni egy szobára valót, akkor várnia kell egy-másfél évig. Mi lenne a megoldás? Az ipartól nem lehet elvárni, hogy/ az árutermelést abbahagyja. Utasítani kellene a kereskedelmet is, meg az ipart is, hogy megfelelő raktárkészletük legyen azért, hogy a termelésben mutatkozó szakaszosságot fogyasztói választékká tudja átalakítani. Tarthatatlan, hogy vannak olyan bútorgyárak, amelyek 2 napi gyártmányt sem képesek tárolni, gyakorlatilag tehát a szalagról kell átvennie a kereskedelemnek a bútordarabokat. A televizió kérdését is meg kell nézni. Nem tudok róla, hogy a nagyképernyős televíziók általánosságban hiányzanak. Tegnap is láttam néhány darabot. Igaz, hogy az Olimpiával összefüggésben nagyarányú forgalomnövekedés tapasztalható, és az OTP hitelÁk> L: J- 18 -
