1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

303

ha 4%-kal nőtt. Ha viszont a gépi beruházás ilyen mértékben nőtt, hogy 50 %-át 1964 és 1967 között szerezték be, akkor nincs arányban a gépi beruházás mértékével* az elért termelési színvonal. 46 millióért szereztek be gépeket, nagyrészüket az utóbbi három évben szerezték be, az össztermelés mégis csak 4 %-kal nőtt. Ennek valamilyen magyarázatának kell lennie, hogy az össztermelés csak 4%-kal nőtt. Először arra gondoltunk, hogy a 4 % sem 4 %, mert ármozgás is volt valamennyi, tehát ott kell akkor keresni végső soron annak az okát, hogy miért stagnál a termelés színvonala, valahol a munkaerővel van valamilyen probléma. A 4%-ot ugyanis nem minősítem emelkedésnek, főkét az után, hogy komoly elhatározásunk volt, hogy a lakóház felújitási kapacitást jelentősen növelni kell. Ez nem minősül fejlődésnek, ha közben az idegen munkák részaránya nőtt, közben a lakóház felújítás részaránya Efikka csökken. Csökkent abszolút forintban, részarányban, minden tekintetben csökkent, tehát ebből a szempontból nem vigasztal, hogy közben a gépesítés javult valamit vagy közben 7.4 vagy 4 %-kal nőtt a termelési kapacitás, mert az a mi konyhánkra, amiért a vállalatot létrehoztuk, az ég világon semmit nem hozott. Ha abszolút számokban akarnék kimutatni, hogy 1963-ban 405 ±±±± millió forintért hány lakást hoztak rendbe és 1967-ben 376 millió forintból hány lakást hozták rendbe, akkor ebből kiderül, hogy még kisebb a produktum, mert az egy lakásra fordított teljes felújítási összeg még nőtt0iég akkor is ha az egységárak maradtak, tehát ebből következik, amit teljesen nyugodtan mondhatunk, hogy 1963-hoz viszonyítva a vezetés a munkát koncentrálta ugyan, de a végzett munka, a felujitott, használhatóvá

L-------------------J

l

I- 59/b -