1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

278

vizsgálni, hogy a telepítés iKgfKÍEl megfelelő-e vagy sem. A 4. pont világosan nem a mi állásfoglalásunktól, hanem a Minisztertanács határozatától függ, de ha mi jelezzük, hogy milyen probléma van, akkor megint csak előbbre léphetünk. Az iparigazolványok ügyét nem zárta le az, hogy a legutób­bi tárgyalás alapján a kisipar területén hoztunk megfelelő intézkedéseket, ha kiderül, hogy a kerületek a hozott intéz­kedések ellenére sem élnek azzal a lehetőséggel, amit adtunk. Magi’’árul, én nem szeretném ezt a másfél éves munkát egy negyedév tapasztalataira támaszkodva azzal leseperni az asz­talról, hogy tudomásul vesszük, hogy ez van és megvárjuk, hogy a Minisztertanács mit hoz. Minimálisan azt kell megtenni, hogy a Végrehajtóbizottság fogadja el a beszámoló jelentést, vegye tudomásul azokat a javaslatokat, amelyeket az Állami Nép Ellenőrző Bizottság tett és adjon olyan utasítást az ipari osztálynak, hogy a Minisztertanács határozatát követően a Végrehajtóbizottság elé a Minisztertanács határo" vhr ■ ’ x jőr ' • ‘J ' fe "ú ©• leírt ' • ■ j© \ r ’ azt az intézkedési tervet, amelyet a javitó és szolgáltató ellá­tás megjavítása érdekében tenni kívánunk. Tehát mindenképpen a minisztertanácsi tárgyalás után térjünk ide vissza és ne rajtunk kivül állók belátásától tegyük függővé, hogy indokolt-e annak visszahozatala vagy sem. A Végrehajtóbizott­ságnak kell állást foglalnia a munkaterv alapján és a minisztertanácsi határozat alapján. Az öt pont, amely határozati javaslatként szerepel, azt teszi kötelezővé, hogy a készülő programban ezek szerepel­jenek. dr. Mulató János: Egyetértek! » fé- _1 I i- 37 -

Next

/
Thumbnails
Contents