1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

}

1

I.

A FŐVÁROSI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ALAKULÁSA ÉS ENNEK

néhány összefüggése

Budapesten a gyermek- és ifjúságvédelem az országosnál kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az utóbbi években fejlődött a gyermek- és ifjúságvédelem szervezete, javult a felderítő és megelőző tevékenység, bővült a muhka társadalmi bázisa, javultak a hatósági munka feltételei.

Más világvároshoz hasonlóan - a fővárosban méreteiben és öez- szetevőiben is - élesebben jelentkeznek a gondok,

A fővárosi gyermek- ós ifjúságvédelmi problémák teljes értékű feldolgozásához szükség lenne.- többek között - a problémák volumenének teljes ismeretére. Erre vonatkozóan megbízható adatokkal nem rendelkezünk. A fentebb említett szemléleti különbözőség miatt az elmúlt évek során többször változott, majd jelentősen leszűkült a nyilvántartás lehetősége, kiterjedési köre,

Ezért jelenleg nincs módunk arra, hogy objektív statisztikai mérőszánokkal tudjuk bemutatni a gyermek- és ifjúságvédelemben jelentkező igények alakulását. A rendelkezésünkre álló és jellemző mutatók felhasználásával, a tendenciák figyelembevételével a helyzetkép a következő: A fővárosi állasd gondozottak száma 1954-1967-ig 3.790-ről 7.247-re emelkedett. Az emelkedés mértéke-91,2 % volt,,amely a.49 %-cs országos emelkedéshez viszonyítva igon magas. /I. sz. melléklet/.

A fővárosi adatokat vizsgálva kitűnik, hogy az állami gondozásba vétel mértéke 1963-tól csökkent. Ez a oeökkenés azonban nem az állami gondozásba vétel iránti igény következtében jelentkezik, hajiéra az intézeti elhelyezés igen korlátozott voltából adódott. 1963-tól csak a közvetlen életveszélynek kitett gyermekeket lehetett állami gondozásba venni. A gyermek- és ifjúságvédelmi problémák növekedését ugyanakkor olyan mutatók, tenden9