1968. július 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
151
I I ti R — y mm ■% de iure, vagy de facto áll-e fenn, vagy pedig csak névleges? Kertész István: De facto. Ténylegesen üzemben dolgozókról, és jelenleg is munkaviszonyban állókról van szó* Az anyagban is felvetjük, hogy a munkáltatónak az engedélyére van szükség* Ebben a tekintetben kissé viszolyognakr - és ez érthető - hogy az iparengedély alapján elvállalt munkát majd P a gyárban végzik el, vagy pedig köztulajdonban lévő anyagot használnak fel. Ezért sokan megtagadják a hozzájárulást Budapesten, sőt vidéken is. Elnök: Kinek van észrevétele? Igaz Sándor: Az anyaggal egyetértünk. Ahogy látom, ez fel is van tüntetve az anyagon. Tegnap megbeszélés volt ebben az ügyben. Gyakorlatilag rem propagáljuk, de az elsőfokú iparhatóság kiadhatja az engedélyt. Semmiféle állami jogszabály ezt nem tiltja. Egyedül az OKISZ alapszabálya tiltotta, most azonban átirtak hozzánk, hogy egyetértenek velünk. Most, hogy ki van adva a kormányhatározat, milyen jogon mondanánk ki azt, hogy nem lehet kiadni£ Tehát ki lehet adni, de nem propagáljuk. Az OKISZ-szal el kell intézni* Most fogjuk letárgyalni az ő szövetkezeteivel, mert volt olyan megállapítás^ hogy kétféle munkát nem lehet vállalni, és éppen ezért be kellett adni a munkakönyvét és az iparengedélyt. Egyetértek aszal, hogy helyes lenne, he a nyugdíjasok is kapnának iparengedélyt. Ez szociális szempontból is helyes lenne, azonkivül pedig hasznos tevékenységet foly tatúti ) hatnának, MMMr nem kellene nekik üzembe menniök. A lakosság ennek a javát látná. Ezért egyetértünk vele. Ezzel kapcsolatban azt javasolom, hogy Sarlós elvtársnak kellene ezt a kormárynál elintéznie, - előbb Veres elvtársaal, mert ő a legfőbb ellenálló L . rt-------------------------------------------------------------------------------------------------------'— . — • .4 asm