1968. július 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

202

i BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA VB. Népművelési Osztálya Egyetért; Tárgy: A Margitszigeti Művész­A M.M,Képzőművészeti Ö.Osztályának 3étóny terve, vezetője, Gádor Endre A Művelődésügyi Állanáó Bizottság elnöke, Révész Ferenc A VB. Ut- Közmű- és Mélyépítési Főosztályának vezetője, Giltner Andor A VB. Városrendezési- Építészeti Főosztályának vezetője, Heincz Mihály /megjegyzéssel/ Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Margitszigeti Müvészsétány létesítéséről szóló tájékoztátó jelenté­sünket a Végrehajtó Bizottság 1966. junius 7-én tárgyalta és 288/1966.sz. határozatával tudomásul vette. % A volt városligeti Müvészsétány szohrait, a Budapesti Nemzetközi Vásár terjeszkedése miatt telepítettük át - előre elkészített terv alapján - 1966-ban a Margitszigetre. A fejlődő Margitsziget esztétikai és kultu­rális színvonalának emelését nagy mértékben elősegíti a Müvészsétány, 4 amely a Nagyszálló, a víztorony és a Domonkos-romok közötti területen helyezkedik el. A szobrok telepítése úgy történt, liogy a régi margitszi­geti /irány János /Stróbl Alajos müve 1912./ és Tompa Mihály /Pásztor János müve 194o./ mellszobrokhoz jól kapcsolódnak az újabban felállított alkotások. A két régi szoborral együtt a Müvészsétány jelenlegi állomá­nya 22 portré, amelyek közül 9 irót, ill. költőt, 9 képzőművészt, 5 ze­neszerzőt, 1 pedig színművészt örökít meg. A Margitszigeten nemcsak szebb a művész mellszobrok elhelyezése, mint a Városligetben, hanem szándékos "szétszórtsága" ellenére összefüggőbb egységet is alkot. A teljes müvészsétányi anyagon belül, az egy-egy mű­vészeti területet képviselő szoborcsoportok a kisebb egységek. A Müvészsétány további fejlesztése, végleges kialakítása azonban csak előre meghatározott tervszerint történhetfoNK távlati fejlesztési ter­vet a következő szempontoto'£l^elembevételévelNkészitettük el: /OZ.. i-------------------D 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents