1968. július 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

154

i

i

Kezdjük mindjárt ott, hogy ha ez egyszer "művész" sétány, akkor miért van ott mondjuk Táncsics? Nem igaz az, hogy ha valaki Magyarországon Táncsics Mihályra emlékezik, akkor elsősorban irói tevékenységére gondol 03 nem politikusi ténykedésére.Ezt én képtelen vagyok elhinni. A közfelfogás- legalábbis az én tudomásom és ismereteim szerint - nem tekinti Táncsicsot olyan irodalmi alaknak, hogy ő a nagy költők és irók között szerepeljen. Ide tehát semmiképpen sem illik bele. Sokkal inkább ilieneic ide az építőművészek.

I

Ne fogadjuk el a 2.sz. mellékletet sem, mert vitat- ható, hogy ezek kerüljenek-e ide,vagy mások.

Ezeknél a javaslatoknál mindig az a furcsa, hogy nincs itt a megfelelő szakmai szövetségek véleménye arről, hogy ezeket kellene-e csinálni. Az indokolások sem rettentő jók. Mert pl. Petőfi Sándort 74-re tervezik, halálának 125. évfordulójára.

Holott sokKal egyszerűbb lenne 73-ra, születésének 150. évforduló jára.Miért a halálát kell ünnepelni, miért nem a születését?

Miért al25. évfordulót és miért néma 150. évfordulót?

Elvben fogadjuk el, hogy egyetértünk vele- mondjuk is ki határozatilag -, hogy az építőművészek szobrait feltétlenül be kell állítani és egyeztetni kell a Népművelési Osztállyal, az összes felállítandó szoborra vonatkozó nézetet.

I

Nem kell mindig kitalálni valamiféle évfordulót, de ha kitalálunk, akkor már valamilyen reálisat találjunk ki.

Afah

L :z: J- 35 -