1968. július 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

123

I

I

szombaton délben hazamentenek és hétfő delben jöjjenek be*

Én ezt mind elfogadhatatlannak tartom és nem tartom elfogadhatónak azokat az érveket sem, hogy nyújtott munkaidővel, meg hasonlóval, biztosítani keli, hogy a dolgozók a félfogadási időre eljárjanak*

Nem az a demokrácia, hogy egy állami hivatalba bárki bármikor bemehet és kérdéseket tehet fel* A demokrácia az, hogy az ügyét intézzék ei.És ha harminc napos ügyintézés van, akkor a dolgozónak megvan a lehetősége, hogy az ügyet elindítsa és a harmincegyedik napon reklamáljon#De most az a helyzet, hogy a dolgozó hétfőn elindítja az ügyét és 3 nap múlva reklamál, hogy miért nem intézték el!Mindenütt, amikor felvetődött ez a sajtóban, Népszabadságban, Magyar Nemzetben és másutt is, akkor mindig elmagyarázták, hogy udvariasnak keli lenni a dolgozóval szemben.

Az államigazgatás apparátusában bennt ülő nem társadalmon kivüli lény és ha társadalmon belüli lény, akkor pedig semmiképpen sem indokolt,hogy 48 óra helyett 98 órát dolgozzon és rendelkezésre álljon szombaton, vasárnap és kedden éjszaka is*

Ezt a szemléletet nem szeretem! Amikor az egyik olda.lon azon ftöjük a fejünket, hogy hogyan lehet a munkaidőt csökkenteni, akkor a másik oldalon pedig azon törni a fejet, hogy szombat délután hogyan lehet ügyfelet fogadni*É3 egyszerűen figyelmen kivül hagyják, hogy nem az ügyfél fogadás, hanem az ügyek elintézése a Fővárosi Tanács feladata.

Minél hosszabb ideig tart az ügyfél-fogadás,annál

ll tt ;

L —_i- 12 -