1968. május 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
i * ^ Ez leggyakrabban abból adódik, hogy az épitéai engedélyek kiadásónál az érdekelt felek az épitési osztály egyes kikötéseit vitatják. A zaj panaszoknál pedig az ellenérdekű felek nincsenek megelégedve a hozott határozatokkal. Aránylag nagy számú fellebbezés érkezik be a szabálysértési ás a helyiséggazdálkodás ,, valamint a gyámügyi határozatok ellen. Ennek magyará zata, hogy egyrészt a kiszabott birság ös zegét sérelmezik az érdekeltek, vagy a helyiséggazdálkodási ügyeknél azok élnek fellebbezésselj akik részére a döntés kedvezőtlen. A többi szakigazgatási szervnél általában azok ellen a határozatok ellen fellebbeznek, amelyeknél a ká- relmezőt kérelmével elutasítják. Különösen az ipar igazolvány-kére lmok ügyében, nz oktatási osztály gyámügyi csoportjánál pedig láthatási ü- gyekben hozott határozatok ellen fellebbeznek. Igen-nagy a fellebbezések száma a lakásosztályon a kérelmek elutasítása miatt. A szakigazgatási szervek az 1957* évi IV.törvény 43,§-a alapján aránylag kis százalékban /0.75 %/ vonják vissza határozatukat. A visszavonó határozatok mintegy 75 %-a az épitési osztálytól ered. Elsősorban azőrtP mert a fellebbezésnél az érdekeltek pótlólag olyan iratokat nyújtanak be, amelyek alapién, az osztály az elsőfokon hozott határozatát a f'co nézve kedvezel" .jYuv{i változtatja meg. Mérlegelés alapján a máti'.x. ■ ku hatóság a fuLtcuüezések 8 %-t .n változtatta meg' az elsőfokú hátán zatolcat. A hozott első-foku határozatok elbírálásánál a másodfokú ha tóság 71 esetben utasította uj eljárásra az elsőfokú szakigazgatás', szerveket. Itt különösen két szakigazgatási szerv van érdekelves aa igazgatási osztály, ezen belül elsősorban a szabálysértési ügyintéző' valamint a Lakásosztály. A másodfokú hatóság általában azért kezdete- nyez uj eljárást, hogy az elsőfokú hatóság a tényállás további tisztázására törekedjen. Kedvező képet ad, hogy az elsőfokon hozott határozatok közül a II© fokú szakigazgatási szerv csak 16 esetben állapított meg törvénykor eljárást,© Ebből vonható le elsősorban az a következtetés? hogy alappal átus szakigazgatási szerveinek tevékenysége mind színvonalasabb válik. Ha a hozott határozatokat az 1957 évi IV.törvény aLapján abból a sz pontból vizsgáljuk, hogy a hozott határozatok rendeLkező részét az indokolás kelLően alátámasztja-e, azt keLL megállapítanunk, hogy már az ügyintézők a határozatokat általában érthetően, a tények tíz: • tázása után hozzák meg. Külön ki keli emelnünk, hogy az ügyintéző a •helyszíni eljárást igénylő tények tisztázásánál az érdekeitek mégha' gatásán kivül a lakóbizottságokat is meghallgatja. Hasonló arányszámok alakuLtak ki az apparátusnak az egyhavi adatfe! rés során végzett ügyintéző tevékenységéből. A vizsgált időszakbar mindössze 6 panaszt és 122 fellebbezést nyújtottak be a szakigazga' szervek határozatai ellen. Ugyanezen idő alatt a beérkezett ügyek 6160 db. volt. /2.sz,melLéklet,/ ! Szakigazgatási szerveink munkájában leggyakoribb hiba az ügyintézés' határidő^ betartásának e Lmulaszt asa. Egyes munkaterületeken Léginkét' ez akkor jelentkezik, ha az illetékes ügyintéző megbetegszik és az i keletkezett többletmunkát a többi előadó nem képes határidőre eLLátu.;© Jő ! j L ---------------------- l
