1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
* „ ■»*. . _ ____ _ ; l i a — 2 ^ Mindézok érdekében - a Fővárosi Népművelési 'Tanácsban képviselt szervek együttműködésével - biztosítottuk a budapeoti népművelés személyi és tárgyi feltételeit. A feladatok végrehajtása során arra törekedtünk, hogy föladatainkat a fővárosi sajátosságok figyelembevételével valósítsuk meg. Budapest nemcsak politikai ós gazdasági, hanem kulturális centrum is, legjelentősebb múzeumok, kiállító helyisé c , zenei intézmények a fővárosban vannak. Az ország színházainak több mint a fele Budapesten működik. Ez önmagában is fokozza az igények növekedését, de lehetővé teszi ezek viszonylag gyors kielégítését is, A helyzetet jól érzékelteti az alábbi összehasonlítás:- 100 lakosra kivetítve és a 10 éven aluli gyermekeket nem számitve - a mozibajárók száma Budapesten 82, országosan 68; a színházba, az operába járók száma Budapesten 51» országosan 36; Budapesten 74 fő olvas szépirodalmat, országosan 53; Budapesten 74 lakos nézi a tóvét, országosan 65; Budapesten 11 fő jár hangversenyre, országosan 5. Az ország lakosságának jei '\r ;ős része, mintegy 20 a Budapesten él. A lakosság műveltségi igénye és érdeklődése még azonos rétegen belül is rendkivül heterogén. Ezért a kulturális munka hatékonyságát, illetvo eredményességét csak a nagyfokú differenciáltság biztosíthatja. Az iparban végbement koncentráció eredményeként a népművelés széles nagyi’zoni bázisra támaszkodhat. De figyelembe kell vennünk, hogy á’J :cl 53.000 dolgozó él a munkásszállásokon, és mintegy 1SCV.E)) főre tehető a bejáró munkások száma. A fővárosi munkaváll: lók kb. 20 %-át kitevő, sajátos adottsággal és műveltségi szinttel rendelkező dolgozók nevelése sok nehézséget ós a munkahelyi, a területi nevelő munkától több tekintetben eltérő feladatot ró a népművelőkre. A fővárosi népművelés további sajátosságának tekinthető, hogy itt a szervezeti sokszínűre , a többszolctoruoág pregnánsabban T • L_ -------------j