1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

65

A laksürüség hosszabb Időtávlatban kedvező, az egyes városrészek között egyenletesebb alakulása ellenére fővár.'sunk belső városrószoi még mindig igen zsúfoltak, A nettó laksürüség sok helyen eléri, sőt meghaladja az looo fő/ha~t»A pereravárosró- szokben viszont igen n'L csony, helyenként a 4o/ha-t sem éri el, ami alig negyede a gazdaságos közművesítés alsó határának.

Emiatt Budapest átlagos népsűrűsége meglehetősen alacsony,

1967 elején 3*744 fő/km2. /Prága népsűrűsége 5*515> Becsé 3*953, Koppenhágáé 7*5H, Hágáé 8.828 fő km2-ként./ A nepsür rliség kerületenkénti alakulását a 3,sz, kartogram ábrázolja.

Ez idő szerint mindössze egy budai /XI./ és nyolc pesti kerület /VII., VI., V., VIII., XIII,,.IX., XIX., XIII./ népsürüsé2

ge haladja meg az 5 ezer fő/km -t. A népsűrűség négy budai és hat pesti kerületben I000-3000 fő/km , a XVII. kerületben csupán 791 fő/km2.

1949-1966 között Budapost népességű 378 ozer fővel növekedett, ebből 126 ezer a budai oldalra, 252 ezer a város pesti oldalára jutott. A lognagyolj mértékben /46 ezer fővel/ a XI* kerület népessége gyarapodott. Igen jelentős - 30 ezernél több - a XIV. és a XVIII. kerületek lakosságszaporulata.is. A lakosság 1949-1966 közötti tényleges szaporodását a 6.sz. kartogram kerületenként tünteti fel.

III. Budapost és környéke népessége

Budapest népessége, tekintve, hogy jelenleg alig 20 ezerrel kevesebb a 2 milliónálr várhatóan még ez évbon eléri ezt a szintet. így fővárosunk nóposségszánra Európa nyolcadik, a Közép-Dunamodoncónok pedig legnagyobb városa.

i (X

L J

I

i- 17 «