1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
60
“ — 1- 12 A századforduló óta fokozatosan és állandóan csökkenő születési gyakoriság következtében 1960-ig már országosan 27,2, Budapesten 29,1 %-kal csökkent a 15 éven aluli gyermekek össznépességon belüli aránya.^ A produktív korú népesség aránya - a bevándorlások következtében - Budapesten változatlanul magasabb mint országosan, lényegében megközelíti a népesség kétharmadát* A vidékkel szemboni különbség azonban az 1950-es évek előtti évtizedekben otekintetben is nagyobb volt. Az alacsony születési gyakoriság ugyanis ma már vidéken is egyre általánosabb. Az orvostudomány fejlődése, a népbetegségek, a pusztító járványok megszüntetése, a szociális körülmények, az életszínvonal fokozatos javulása mind hozzájárult ahhoz, hogy ebben a század- forduló óta eltelt két emberöltőnyi időszakban mind többen érték meg az öregkort. Következésképpen 1900 ót© a 60 évesok és idősobbok aránya 1960-ig országosan 1,8-szorosára, Budapesten viszont több mint háromszorosára cmolkedott. Az 1960 előtti évtizedekben a 60 éven felüliek aránya a fővárosban lényegoson kisebb volt, mint vidékon. 1950 óta azonban o téren is megváltozott a helyzet. A budapesti öregek száma mindjobban meghaladja a fiatalokét. A 15 éven aluliak számának jelentős csökkenése és az Idősebb korosztályok számbeli növekedése 1960 óta nemcsak Budapesten, hanem országosan is nagyobb arányúvá vált. E folyamat gyors ütemére vall, hogy mig a századforduló idején Budaposton csak minden huszadik lakós volt 60 éven felüli, addig jolenleg már minden hatodik - do országosan is mindon hotedik - lakós' 60 évesnél idősebb. 1/ Az 1901-1905 közötti országosan 36,9, Budapesten 3o,o ezrelékről 1956-1960 között 16,5 111* 9,9 ezrelékre ásott vissza a születési arány. A Ialálozásoké ugyanezen időtartamokra vonatkozóan országosa;: "J,6-ről lo,3, Budapesten 19,7-ről lo,l , ezrelékre csökkent. _ i 6° I L- - * -r •' *» I