1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

i 1 népszámlálás között országosan a 11 éves kornál i.dősobb népes­ség 18 %-a, közel másfél millió személy változtatott lakóhe­lyet. A lakóhelyet változtatottak 68 %-a kereső. Ez az arány önmagá­ban is arra utal, hogy a lakóhely változások döntő oka a jobb körülmények keresése volt. 1949-1960 óv eleje között Budapest­ről 122,5 ezer 11 éven felüli lakós vándorolt vidékre, ahonnan viszont 267,7 ezren - közülük 193 ezren a községekből - tele­pültek a fővárosba. A Budapestre költözők nagyobb része a távolabbi ós iparilag el­maradt megyékből jött a fővárosba. A legtöbben a következő me­gyékből költöztek a legutóbbi két népszámlálás között Budapest­re : I * p , Szabolcs Szol- Bács- Hajdu­pesX Szatmár nők Kiskun Békés Bihar ____________________________megyéből_________________ Budapestre ván­dorlók száma /looo fő/ 37,o 23,3 21,9 21,4 18,9 13,2 A megyéből el­vándoroltak százalékában j 55,3 34,8 J4l,c '33,4 35,8 . 31,5 Pest megyéből költöztek legnagyobb arányban a fővárosba. Egyi­dejűleg azonban meggyorsult a főváros körüli községek lakosság növekedése is, Mig a budapesti népesség száma 1949-1960 között 13,5 %-kal nőtt, addig a fővárost övező 64 közséf-; lakossága 25,3 %-kal, ezen belül a főváros szükebb agglomerációjához tar­tozó 45 községé 26,3 %~kal emelkedett. Elsősorban ezek a kör­nyékbeli települések adják a főváros ingázó munkaerő bázisát, E községek jórészt olyan lakosokkal gyarapodtak, akik Budapest­en lakáshiány miatt nem telepedhettek le. így mindenekelőtt a n _1 4

Next

/
Thumbnails
Contents