1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

’ti-mun*

I

4 Í

•» 6

A születések gyakorisága részben összefügg azzal, hogy mindjobban növekszik a házasságban élok száma. A házasságban élő népesség 1949-1960 között - I65 ezerrel - 938 ezerre nőtt ós Így kitette a 15 éves ós idősebb lakosság 65 %rát. A családok és részcsaládok száma együttvéve 552,8 ezer volt. /A családok összetételének alakulását az 1/b sz. grafikoi wi tatja./

A házasságkötések száma 1966-ban már meghaladta a 20 ezret. Mind az elhalálozás, mind a válás által megszűnt házasságok száma emelkedő.

A házasságok többlete Így is óvről-óvre nagyobb. /1961-1965 évek átlagában a házasságok többlete 1*734 volt, ami 1966-ra már 3»832-ro. emelkedett./ A házasságok 1950-1966 évek közötti alakulását a 3»sz. grafikon mutatja.

A budapesti családoknak csak 50 %~ában él mindkét szülővol együtt a gyermek, loo család közül pedig mintegy 35 gyermektelen. Kedvezőtlen az is, hogy az egy gyermekes családok aránya emelkedik, a három és többgyermekeseké viszont továbbra is rendkívül alacsony. Jellemző, hogy az 1963. évi mikrocenzus adatai szerint a 15 éves és idősebb budapesti házas nők sráma 486.45o, akik közül mindössze 85.800-nak született három vagy több gyermeke. A születési sorrend alakulását vizsgálva megállapítható, hogy iáig 1950-ben még minden 5* élveszületés a családokban a harmadik vagy az utánuk következő gyermekek megszületését jelentette, addig ez idő szerint csak minden 10* élveszületés eredményez hasonló családszaporulatot.

Összes él- Ebből j

t v vesziileté- a születési sorrend megoszlása %-ban

sek száma 1. 2. 3 vagy több

szülő t t

1950 26.093 54.1 26,8 19,1

1955 26.098 49,1 33,1 17»8

1960 15*934 50.5 27,5 14,o

1965 18.083 65,0 24,8 lo,2

i ’ Sh

Űr------------- —-J