1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
- — .<:....- '• —r— ~ - ~.... - - ~ i j« I- 30 A Fővárosi NEB 1965-ben /bekapcsolva tiz kerületi apparátusát/ vizsgálta a kerületi népművelési szervek és művelődési otthonok, valamint a fővárosi vállalatok népművelési tevékenységét. A vizsgálatot összegező jelentés leszögezi; a jelenlegi Szervezeti felépités miatt arra a kérdésre, hogy a fővárosban akár egy, akár öt év alatt a különböző szervek, váll latok, intézmények népművelésre mennyit fordítottak, egyértelműen választ adni nem lehet. Nem lehet megállapítani, hogy az üzemeknél, az intézményeknél a kulturális-szociális kiadásokra előirányzott összegekből ténylegesen mennyit fordítanak népművelési célokra. /Pl. az egyik tsz /1964-ben/ kulturális és szó- ciális ' . karétéből reprezentációra, zárszámadási vacsorára 73*000*- Ft-ot, kulturális célra /könyvvásárlásra/ pedig csak 1,000,- Ft-ot használt fel; egy másik tsz 80,000.- Ft-os keretből csak 240 Ft-ot,/ Az állami támogatás általában csak a bérjellegű kiadásokat fedezi, a működési költségeket saját bevételből kell biztosítani. Ez a ‘tény gyakran kultúrpolitikai célkitűzésekkel ellentétes működésre sarkall. - Ugyanakkor; a rendelkezésre álló eszközöket gyakran szétforgácsolják, célszerűtlenül lír.sznáxj mr fel. A 4/1965* MM.sz. rendelet /a népművelési intézmények közös fenntartásáról/ a különböző szerveknél rendelkezésre álló gazdasági eszközök koncentrálására, az intézmények összehangolt fenntartására teremtett lehetőséget. /Ezzel a lehetőséggel éltünk a Fővárosi Művelődési Ház létrehozásakor*/ A rendelet elsősorban a nagyobb szervek közötti ösz- ~ szehangolást biztosítja, a nem rendeltetésszerű felhasználás azonban gyakoribb a kisobb egységeiméi. A fővárosi népművelés irányítása és koordinációja A/ Tömpg- és társadalmi szervezetek, állami szervek irányitó i tevékenységének tartalma és módszerei I • 135 L ír l
